Gyengén indult az ősz a kiskereskedelemben

A kereskedelem teljesítménye:

• A szeptemberi szezonális és naptárhatástól kiigazított adatok alapján a kiskereskedelmi forgalom volumene 1,4%-kal csökkent az előző hónaphoz képest, ami megtörte az előző hónapban tapasztalható emelkedést. A KSH kiemeli, hogy ebben a csökkenésben szerepet játszhatott a szeptemberi árvíz is. Az árvízi védekezés időszakára és helyszíneire esett a legnagyobb forgalomcsökkenés. Az NGM erre reagálva kiemelte közleményében, hogy azonos folyamatok játszódtak le 2013-as árvíz idején is. Akkor a kiskereskedelmi forgalom éves változása az árvíz hónapjában 0,9%-kal csökkent, majd azt követően visszapattant.

Kiskereskedelmi forgalom, reálbér és fogyasztói bizalom

• Ennek eredményeképpen ismét a 2021-es szint alatt áll a forgalom volumene, és miután a KSH az augusztusi adatokat lefelé módosította, ezért a húsvéti időszak kivételével az első három negyedévben a 2021-es szint alatt alakult a kiskereskedelemi forgalom.
• Éves alapon a növekedés, viszont 1,7% volt.
• Január-szeptember közötti időszakban a kiskereskedelem forgalmának volumene 2,7%-kal emelkedett. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 3,8, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 2,3, az üzemanyag-kiskereskedelemben 0,6%-kal nőtt a volumen.
• A fogyasztói bizalom alakulásában szerepet játszó áremelkedést vizsgálva azt látjuk, hogy a kiskereskedelmi forgalom legnagyobb részét kitevő árucsoportok közül az élelmiszer 3,7%-kal drágult szeptemberben, míg az üzemanyag 9,5%-kal olcsóbb lett (augusztushoz képest előbbi 1,0%-kal drágult, míg utóbbi 3,7%-kal olcsóbb lett).
• Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 1,5%-kal, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 5,7%-kal nőtt az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene éves szinten, míg az üzemanyag-kiskereskedelemben jelentős 5,0%-os mérséklődés következett be, ami befolyásolhatta a szeptemberi adatot.

Kiskereskedelmi üzletek forgalma üzlettípusonként, y/y

• A nem-élelmiszer kategóriában a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 11, a gyógyszer-, gyógyászatitermék-(iskola kezdés miatti élénkülésről lehet szó), illatszerüzletekben 6,7, a bútor-, műszakicikk-üzletekben 3,9, az iparcikk jellegű vegyes üzletekben 1,0%-kal nőtt a forgalom. Azonban a használtcikk-üzletekben 0,2, a könyv-, számítástechnika-, egyéb iparcikk-üzletekben 1,7%-os csökkenés történt.
• Az élelmiszer-kiskereskedelem 76%-át adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 2,7%-kal növekedett, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 2,3%-kal csökkent év/év alapon.
• Szeptemberben 11%-kal bővült a hazai csomagküldő és internetes kereskedelem forgalmának volumene (y/y). A kiskereskedelmi forgalomból való részesedése az ágazatnak 2021 óta csökkenő trendben van, jelenleg 8,3%. Az idei Q4-es csúcsszezonban jelentős versennyel kell szembenéznie a hazai e-kereskedőknek: továbbra is egyre nagyobb vásárlóbázissal bírnak a keleti óriások, valamint Európán belülről is új szereplő jelent meg (Allegro). A magyar vásárlókra nem jellemző a márkahűség és a hazai termékek előnyben részesítése, ellenben kifejezetten árérzékenyek, ami miatt a nemzetközi szereplőknek sokszor előnyük van.
• A KSH adatai alapján 2024. szeptemberben az országos kiskereskedelem forgalma folyó áron 1568 milliárd forint volt (míg az előző hónapban augusztusban ez az összeg 1668 milliárd forint volt). Ennek 49 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 36 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 15 százaléka az üzemanyagtöltő állomások üzemanyag-forgalmában realizálódott.
• Bár a GKI üzleti bizalmi indexe összességében nem változott októberben a szeptemberihez képest, a kereskedelem alindexe viszont már nagyot romlott októberben, így ez vált a legpesszimistább ágazattá.
• A GKI fogyasztói bizalmi indexe a szeptemberi korrigálás után érezhetően romlott októberben (-27,1), ez február óta a legalacsonyabb szint, amihez leginkább a fogyasztók jellemzően negatív jövőkép járul hozzá (a DC ECFIN EU27 fogyasztói bizalma hibahatáron belül nőtt). A lakosság megítélése alapján továbbra is kockázatot jelent az infláció és a munkanélküliség.
• EU27 gazdasági hangulatindexe a szeptemberi stagnálás (96,7) után októberben 96 pontra csökkent, Magyarországon az index 98,8 pontról tovább romlott 96,7-re. Az alindexeket tekintve itthon a kiskereskedelmi hangulat folytatta a szeptemberi mélyrepülést és -17,2 pontra csökkent.
• A reálbérek esetében továbbra is jelentős emelkedés figyelhető meg (+9,4% augusztus), és a bérdinamika vélhetően továbbra is jelentősen meg fogja haladni a következő hónap inflációs adatait. Így a háztartások számára az elkölthető jövedelem tovább növekedhet az év hátralévő részében.