Gyenge a forint mégis csökken az infláció

A GKI Gazdaságkutató Zrt.-nek az Erste Bank együttműködésével készült előrejelzése szerint a világméretű recesszió mélysége és befejeződésének időpontja egyelőre teljesen bizonytalan.

Az Európai Bizottság
januári előrejelzése szerint 2009-ben az EU-ban a GDP
közel 2%-os, ezen belül Németországban
valamivel nagyobb, Magyarországon kisebb visszaesése
valószínű. A GKI prognózisa pesszimistább,
a magyar GDP 2,5%-os csökkenésével számol,
de ezen belül – az Európai Bizottság
véleményével megegyezően – 2009 végén
már lassú javulást valószínűsít.
Sokkal jelentősebb visszaesés várható a balti
országokban, Írországban és
Nagy-Britanniában. A 2008-ban 6%-nál is gyorsabban
fejlődő Bulgáriában, Szlovákiában és
Romániában a növekedés 4-6 százalékpontos
lassulása várható.
Szinte biztosra vehető, hogy
Magyarországon 2009-ben jóval a maastrichti kritérium
alá csökken az államháztartási
hiány. A deficitcél teljesülését az
IMF megállapodás szigorú monitorozása is
valószínűsíti. A kormány a vártnál
mélyebb recesszió és a tervezettnél
alacsonyabb infláció okozta bevételkiesést
várhatóan ellentételezni fogja, sőt emellett az
államháztartáson (illetve az adórendszeren)
belül átcsoportosításra is vállalkozik.
Az Európai Bizottság 2,8%-os magyar hiányt
prognosztizált, ez lényegesen kisebb az EU 4,4%-os
átlagánál, s a tizedik legkisebb deficit az
EU-27-ben. Eközben a külső egyensúly gyors javítása
is elengedhetetlen, mivel nagyon megnehezült és
megdrágult a külföldi forrásokhoz való
hozzáférés. A gyakorlatban maga a forráshiány
az, ami kikényszeríti a külső deficit
mérséklését. A javulás a
külkereskedelmi aktívum és az EU-támogatások
emelkedésének eredménye lehet. A GDP-arányos
folyó fizetési mérleg szerinti sorrendben idén
várhatóan az európai középmezőnyben
foglalunk helyet.
A versenyszektorban a bruttó
bérek 4% körüli emelkedése, a
költségvetésiben 1%-os csökkenése
várható, ami összességében a
reálkeresetek minimális csökkenését
jelenti. A háztartások fogyasztása és
beruházása azonban a növekvő hiteltörlesztési
terhek, illetve az új hitelfelvételi lehetőségek
beszűkülése és drágulása
következtében érezhetően csökken. Az
infláció – főleg a világpiaci energia- és
mezőgazdasági árak esése miatt – 2009 elején
gyorsan mérséklődik. Éves átlagban
2,3%-os, az év végén az alacsony bázis
miatt kissé magasabb, 2,5% körüli áremelkedés
várható. Az áfa esetleges emelése a szűk
kereslet és erős verseny körülményei között
csak kisebb részben jelenne meg az árakban.

A forint euróhoz viszonyított
árfolyama a december végi 265-ről január végére
300-ra gyengült. Ezt alapvetően a nemzetközi folyamatok
magyarázzák, mivel a régió többi
nemzeti valutája is hasonló mértékben
vesztett erejéből. Az MNB januárban folytatta óvatos
kamatcsökkentő lépéseit, az év során
ennek folytatódására lehet számítani.