Grüne Woche: sikeres magyarok

– Mindent elkövetünk annak érdekében, hogy megvédjük a magyar termelőket – jelentette ki január közepén egy berlini sajtóbeszélgetésben Gráf József miniszter. Az alkalmat 31 ország agrárminiszterének első csúcstalálkozója adta, amit a Grüne Woche (Zöld Hét) élelmiszervásár keretében tartottak. Munkatársunk jelenti a helyszínről.A magyar élelmiszer számít az európai piacon. Ez az idei Grüne Woche legfontosabb tapasztalata a tudósító számára, a január 16–25. között tartott hagyományos rendezvényről.
Hivatalosan bejelentették, hogy a jövő évi Grüne Woche kiemelt résztvevője, azaz „vendégországa” Magyarország lesz. Idén ilyen módon Hollandia, tavaly Svájc került reflektorfénybe termékeivel, cégeivel és szakembereivel.

Juh- és kecskesajt Berettyóújfaluból
Az Agrármarketing Centrum (AMC) szervezésében kiállító tizenkét hazai vállalat látványos, új standkoncepció jegyében mutatkozott be a 403 ezer látogatónak.
– Célunk, hogy a jellegzetes magyar élelmiszereket vonzóbban mutassuk be, és minél több magyar termelőnek csináljunk kedvet a kiállításon való részvételhez – hangsúlyozta Pál József, az AMC igazgatója. – Ezúttal többek között húskészítmény mangalicából és szürke marhából, juh- és kecskesajt, fűszerpaprika, pálinka, liba- és kacsamáj, valamint bioméz demonstrálta kínálatunk gazdagságát és magas minőségét.
A szokottnál is kellemesebb hangulatú magyar standon mindjárt az első napon régi, kedves ismerőssel találkozom. Ludász Gyula Berettyóújfaluból újra eljött kiállítani. Négy éve mutatkozott be Instantpack nevű cége juh- és kecskesajtjaival:
– Kihasználom a lehetőséget, hogy az AMC megint támogatja a termelők részvételét, és árusítani is lehet. Örömmel jöttünk, mert Németországban óriási a vásárlóerő. Jönnek a fogyasztók, kóstolgatják a termékeinket, ismerkednek velük, vásárolnak is. Ennél fontosabb azonban, hogy a nagy láncok beszerzői is tájékozódnak, érdeklődnek. A Kaufhofban nemrég rendezett magyar héten mi is részt vettünk, és itt a vásárban már találkoztunk a cég képviselőivel. Rendszeresen szállítunk nekik, ha egyelőre csak kis mennyiséget is.
A standon az igazgató középiskolás lánya, Ludász Barbara segít a tizenötféle tejtermék kiszolgálásban. Ismerkedik az üzleti élettel:
– Legjobban veszik a 180 grammos parenyica sajtot 2,50 euróért, és mellette szívesen kóstolgatják a paprikával vagy borssal ízesített, de a natúr juhsajtot is.
A speciális, magas minőségű berettyóújfalui sajtokat Magyarországon többek között az Auchan, a Cora, az Interspar és a Spar üzleteiben lehet kapni.

Kacsa- és libamáj Orosházáról
Először állít ki Berlinben az orosházi Lúdland cég liba- és kacsamájat, illetve készítményeket. Varga Artúr egy libafarm, Dzurek Sándor egy kacsafarm tulajdonosaként alapították hat éve a céget. Baromfiipari tapasztalataikban bízva, bérgyártásban készülő 30 termékükkel keresik az exportlehetőségeket.
A standjukon lévő képernyőn megállás nélkül mutatnak egy videót:
– A németek meggyőződhetnek, hogy Magyarországon nem kínozva tömjük a libát és a kacsát – magyarázza Varga Artúr igazgató. – Láthatják az általunk is használt francia Dussan tömőgépet, amellyel Franciaországban évente 16 ezer tonna kacsamájat állítanak elő. Igyekszem megfigyelni, hogyan reagálnak a látogatók a képekre. Mint kiderült, zömük nem is tud a magyar libahizlalás elleni rágalmakról.
A látogatók gond nélkül nézegetik, kóstolják és veszik is az árut. Legnépszerűbb a libamájkonzerv, amelyből tízfélét kínálnak az orosháziak. A kacsamáj terrine azzal hívja fel magára a figyelmet, hogy kíméletesen hőkezelt, így a finom ízek jobban érvényesülnek.
– Mi az a tepertőkrém? – kérdezi egy középkorú német házaspár Varga Artúrtól. Ő elmondja, mi a tepertő, és hogy a krém májat is tartalmaz.
Az érdeklődők megkóstolják, kérnek még és még egy falat krémes kenyeret. Alig tudják abbahagyni. Mindjárt két dobozzal vásárolnak.

Kolbász és szalámi Kistelekről
A kisteleki Balatoni Hús Kft. első alkalommal vett részt a berlini rendezvényen. Pacsay Imre kereskedelmi igazgató tájékoztatása szerint nemcsak alacsonyabb árú termékekkel, hanem néhány, prémium kategóriában szereplő szalámival és kolbásszal is képviseltették magukat:
– Arra törekedtünk, hogy a hagyományos magyar ízvilágot mutassuk itt be. Tapasztalataink szerint a német fogyasztók kedvelik és keresik a klasszikus magyar ízeket. Sokuk szavaiból visszacseng, néha nosztalgiával a Balaton, a csípős „gulasch” és a feledhetetlen házi kolbászok és szalámik emléke.
Hozzáteszi, hogy a Balatoni Hús őrzi a hagyományos magyar ízvilágot, illetve a régi szalámigyártó technikákat. Termékeik magas minőségére garancia a cégtulajdonos, Balatoni József személye, a maga több évtizedes szakmai gyakorlatával.
A hűtőpult túloldalán hirtelen megsokasodnak az érdeklődők, akik közül többen vásárolni is szeretnének a kóstolás során kipróbált szalámifélékből. Pacsay Imre elnézést kér, és odasiet eladóihoz, hogy jobban haladjon a kiszolgálás.

Agrárminiszterek a világ harmadát képviselve
A Grüne Woche szakmai részének tetőpontja a 31 agrárminiszter első csúcstalálkozója a charlottenburgi park kastélyában, a vásár második napján.
– Szeretnénk, ha a davosi világkereskedelmi fórumhoz hasonlóan a legfontosabb élelmiszer-termelő országok agrárminiszterei Berlinben találkoznának a Grüne Woche keretében – jelentette be sajtótájékoztatóján Ilse Aigner német mezőgazdasági és fogyasztóvédelmi miniszter.
Kifejezte azt a reményét, hogy jövőre az USA mezőgazdasági minisztere is eljön.
A részt vevő 31 ország, köztük Kína, a világ népességének több mint egyharmadát képviselte.
Elfogadtak egy állásfoglalást, amelyben támogatják az ENSZ kezdeményezését globális partneri kapcsolatok kialakítására a mezőgazdasági termelés és az élelmiszer-ellátás biztosítása érdekében. Magyarán, közösen küzdenek az éhség ellen, ami jelenleg több mint 923 millió embert érint földünkön. Síkra szálltak az agrárkereskedelem fair feltételeiért, a piacokra jutás megkönnyítéséért, az exporttámogatások megszüntetéséért és a versenyt torzító szubvenciók visszafogásáért.
Az állásfoglalást ismertető sajtótájékoztatón ezúttal nem merült fel, hogy az EU-ban éppen a Grüne Woche megnyitójának hetében került napirendre, hogy a tagországok tej-, vaj- és sajtexportját megint szubvencionálnák.

Gráf József kihasználta az alkalmat
Gráf József miniszter kihasználta az alkalmat, és tárgyalt az EU soros elnöki tisztét betöltő Csehország mezőgazdasági miniszterével, valamint az év második felében elnök Svédország miniszterével is. Ezzel kapcsolatban újságíróknak kijelentette:
– Mire 2011 első felében Magyarország lesz az unió soros elnöke, ezen a területen képzett emberekkel rendelkezhet.
Több konkrét téma között hangsúlyozta:
– A hagyományos módon, töméssel előállított liba- és kacsamáj világszerte egyfajta hungarikumnak számít. Miközben a technológia változik, s egyre humánusabb lesz, az alaptevékenység Magyarországon teljesen törvényes és támogatott.
Hozzátette, hogy mindezt a Négy Mancs tevékenysége során sokszor elferdítve, hamisítva jelenítette meg:
– Ezért mindent elkövetünk annak érdekében, hogy megvédjük a magyar termelőket, és bebizonyítsuk a világnak, hogy kiváló, az uniós szabványoknak, továbbá állatvédelmi előírásoknak teljes mértékben megfelelő termékekről van szó.

Élelmiszer a politika fókuszában
A szakmai rendezvények közül a legnagyobb közérdeklődést a mezőgazdasági miniszterek 2. nemzetközi konferenciája keltette a Grüne Wochén. Korábban kelet–nyugati agrárfórumnak nevezték a miniszterek pódiumbeszélgetését. Az EU kibővítésével és Kína, valamint India számottevő szerepével kitágult a perspektíva. A kétezer embert befogadó, zsúfolásig megtelt konferenciateremben a világ minden tájáról érkezett szakemberek kíváncsian figyelték, ki, mit mond.
Most Mariann Fischer Boel, az EU dán mezőgazdasági biztosa és a német agrárminiszter mellett a rendezvény tekintélyes törzsvendégének számító Alekszej Gorgyejev orosz, Rodriguez brazil, Apriyantono indonéz miniszter és Chen kínai miniszterhelyettes vett részt a nyilvános eszmecserén.
Témájuk, ahogy a moderátor fogalmazott, „az emberiség számára a következő 50 év legnagyobb problémáját jelentő élelmiszer-ellátás biztosítása”.
Alekszej Gorgyejev, aki tizedik alkalommal foglalt helyet a Nemzetközi Konferenciaközpont pódiumán, elmondta, hogy Oroszország 450 millió ember élelmezéséhez elegendő élelmiszer-termelő potenciállal rendelkezik. Saját lakosságának háromszorosát képes lenne ellátni. Ezzel szemben viszont sok a szegény ember Oroszországban.
– A lehetőségek kihasználásához új technológiák szükségesek, továbbá a termelést stimuláló árpolitika, és többet kellene beruházni a vidéki régiókba – mondta többek között. Rámutatott, hogy a kereskedelemre koncentráló WTO helyett inkább az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO lenne alkalmas a globális agrárpolitika összehasonlítására.
Mariann Fischer Boel üdvözölte, hogy Berlin legyen a nemzetközi agrárpolitika Davosa:
– Jó ötlet, mert a mezőgazdaság a politikai érdeklődés középpontjába került az elmúlt két évben. Korábban magától értetődőnek számított, hogy mindent megkapunk, amire szükségünk van. Most viszont, a súlyos problémák megoldásának igénye felkeltette a politikusok érdeklődését.