Green Club találkozó: innováció és edukáció az összeomlás ellen

A cikk a Trade magazin 2024/2-3. lapszámában olvasható.

Turcsán Tünde
ügyvezető igazgató
Consumer Panel GfK

Az első előadást Turcsán Tünde, a Consumer Panel GfK ügyvezetője tartotta, a 2023 júniusában végzett felmérésük adatai alapján. Ebből kiderült, hogy az emberek többségének a fenntarthatóságról csak a környezetszennyezés jut az eszébe. Bár sokan érdeklődnek a téma iránt, kevesen keresnek új információkat róla, és még a magukat környezettudatosnak valló emberek is nagy számban (29%-ban) mondták, hogy többet tennének a környezetért, de nem tudják, hogyan, ami nyomatékosítja az edukáció szerepét és fontosságát.

Jó hír, hogy az élelmiszeriparral kapcsolatban a többség (80% körül) a pazarlást és a hulladékok csökkentését emelte ki, mint legfontosabb teendőket. Ugyanakkor van egy jelentős érték-cselekvés rés is: a fogyasztók 53%-a mondta, hogy fontos számára a környezetbarát csomagolás, de csupán 32%-uk figyel oda erre vásárláskor.

A sokszor elégtelen edukáció mellett a háztartások anyagi helyzete is nagyon komolyan hat a fenntarthatósági törekvésekre.

Mindent visz az ár

A drasztikus áremelések hatására a fő szempont a spórolás. A fenntarthatóság (illetve kisebb mértékben az egészséges táplálkozás is) háttérbe szorul. Kezdetben az olcsóbb termékek felé volt elmozdulás, de 2022. októbertől már a volumencsökkenés dominált – ugyanakkor fenntarthatósági szempontból kedvező, hogy mérséklődött a túlfogyasztás.

A táplálkozási szokásokat vizsgálva megfigyelhető, hogy sok fogyasztó fejében nem kötődik össze az egészségtudatosság és a fenntarthatóság, holott sok összefüggés van a kettő között.

Összességében az ár győzött, így a spórolás most az egészséges táplálkozás rovására megy. Az alternatívák iránti keresletet is az ár mozgatja, a természetesség fontos, de a bio kevésbé keresett, drága divat. 2023-ban a fogyasztóknak csak 32%-a mondta, hogy hajlandó többet fizetni az egészségesebb termékekért.

Míg bizonyos tényezők fontossága nem változott (pl. legyen finom), megnőtt a fontossága annak, hogy a termék legyen olcsó és hosszan eltartható. Sőt, sokan mondták (27%-uk), hogy bár mindkettő fontos, a termék inkább legyen olcsó, mint tápláló.

A speciális élelmiszerek szegmensén belül egyedül a cukormentes és a laktózmentes termékek eladásai tudtak valamennyire növekedni – ebben valószínűleg a választék növekedése is szerepet játszik – mivel ezeket főleg egészségügyi problémák miatt keresik a fogyasztók, így még a növekvő inflációs környezetben is megveszik. Ugyanakkor egyéb speciális termékek növekedése megtorpant.

Fontosabb a minőség a mennyiségnél

de Gereczné Rudnai Éva
beszerzési és
marketingvezető
Real Nature

De Gereczné Rudnai Éva, a Joya, a Good Milk, a Lunter és számos egyéb terméket forgalmazó Real Nature Kft. beszerzési és marketingvezetője büszkén beszélt a klubtalálkozón karbonsemleges, napenergiával működő székházukról és a termékgyártóhelyek csúcstechnológiás, fenntartható üzemeiről.

Kitért arra, hogy sokan tévesen, negatívan tekintenek a termékek csomagolására, miközben azzal is a fenntarthatóságot szolgáljuk, ha a megfelelő csomagolás által a termékek hosszabban eltarthatók. A Real Nature is újrahasznosított műanyagból előállított palackokat használ termékeinek többségéhez (rePet-palackok). Joya és Happy növényi ital és növényi alapú joghurtkultúrás termékeik attól a ponttól fogva, hogy a kategóriát megnyitotta a cég a magyar piacon, már környezetkímélő csomagolásban kerültek forgalomba, ekkor mások még nem nagyon foglalkoztak a fenntarthatóság problémájával. A fejlesztések itt nem álltak meg, azóta is folyamatos a K+F tevékenység a fenntarthatóság jegyében is mind a termékek beltartalmát, mind pedig a csomagolását illetően. Fontos megértetni a fogyasztóval, hogy a környezettudatosság, a természetazonosság nem a csomagolásnál kezdődik, hanem az emberi egészségnél, tovább megőrizve saját egészségünket, s nem terhelve az egészségügyi ellátó intézményeket sem, az élelmiszer-pazarlásról nem is beszélve.

A korábbi évtizedekhez képest laikusok számára is szemmel láthatóan változtak az étkezési szokások: a 70-es, 80-as évek hiánygazdálkodásához képest ma már sokkal több élelmiszer áll rendelkezésre elérhető kínálatban, mint korábban, és így sokkal többet is fogyasztunk, mint amire az emberi szervezetnek szüksége van. Ez sok esetben elhízáshoz és egyéb problémákhoz vezethet. A fogyasztásban szükség lehet egy gondolkodásbeli váltásra, hogy ne többet, hanem minőségibb, egészségesebb és fenntarthatóbb étkezésre térjünk át.

A sejtek nem hazudnak

Dr. Némedi
Erzsébet
élelmiszeripari mérnök

A találkozó harmadik előadója, dr. Némedi Erzsébet biotechnológus és élelmiszeripari mérnök, az élelmiszer-tudományok doktora is részben Feuerbach német filozófus „Az vagy, amit megeszel” gondolatát hangsúlyozta, hiszen a sejtjeink valóban abból épülnek fel, amit megeszünk.

A mai világban a betegségek többsége az életmódból adódik, ami újra nyomatékosítja az edukáció szerepét. Fontos lenne, hogy a fogyasztók tudatosabbak legyenek, de az orvosoknak is érdemes bevonniuk más szakértőket a diagnózisok felállításához. A szakembereknek nagy a felelőssége, hogy elmagyarázzák például a különböző tápanyagok jelentőségét. Lassú a változás a tudatosság irányába, és minden sokk (mint a toronymagas infláció) visszaveti ezt a tudatosságot, és visszaüthet az is, ha indirekt módon téves információkat hitetnek el a fogyasztókkal (pl. a szénhidrát egészségtelen…).

Élősködés helyett szimbiózis

Az is megfigyelhető, hogy „minőségi éhezés” van a világban. Ez az üres kalóriák fogyasztását jelenti, ami nem visz be tápanyagot, ezért a szervezet egyfolytában éhezik miatta (ez pedig elhízáshoz, és egyéb problémákhoz vezet). Viszont, amint minőségi tápanyagokat viszünk be, elkezd csökkenni az éhség érzése. A bélflóra tanítható, az egészségtudatos táplálkozásra is, igaz, hónapokba telhet, de megéri.

Minden tápanyag okozhat hiányt (legyen szó zsírról, sóról, vitaminról, vagy bármiről), ha nincs, és lehet toxikus, ha sok van belőle. Más szóval nincs „káros” élelmiszer, csak nem megfelelő mennyiség. Sokan például üldözik a makrotápanyagokat (fehérjék, zsírok, szénhidrátok), pedig a szervezetünknek azokra is szüksége van. Nemcsak energiát szolgáltatnak, hanem szükségesek pl. a gondolkodáshoz, megfelelő hormonműködéshez, más tápanyagok felszívódásához, és más a mennyiségi igény az életkorunk szerint is.

Ugyanakkor a szakértő sokkoló adatokat is megosztott: ha a termőföldjeink ilyen tempóban pusztulnak, alig 60 aratásunk maradt hátra. A három alapvető élelmiszer (búza, kukorica, rizs) mennyisége belátható időn belül feleződhet világszinten, ami óriási alapanyaghiányhoz vezethet. Egyfelől tehát kulcsfontosságú, hogy kutassuk az alternatívákat, másfelől szükséges egy gondolkodásmód-váltás, hogy elkerüljük egy ilyen katasztrofális és sötét jövőt. Ha tudunk takarékoskodni azokkal az erőforrásokkal, amelyek most vannak, akkor még talán bogarakat sem muszáj ennünk, de akkor is fenntartható étrendre van szükség, hogy mindenki táplálékhoz jusson.

Törekednünk kell arra, hogy „élősködés” helyett „szimbiózisban” éljünk a bolygóval. Az innováció és edukáció az egyetlen lehetőségünk arra, hogy elkerüljük az összeomlást. //