Green Cloud: energiatároló-boom jön, de a megtérülés nem automatikus 2026-ban

A Green Cloud szerint 2026-ban az egyik legfontosabb fejlemény az energiatároló-kapacitások felfutása: üzleti lehetőség, de összetett rendszerintegrációval és nem triviális üzemeltetési dilemmákkal. Pokol László vezérigazgató arra hívja fel a figyelmet, hogy a termelés, a kereskedés és az akkumulátor töltése egy hibrid erőműben nem mindig hangolható össze optimálisan – különösen akkor, ha a termelő PPA-szerződéses kötelezettségeket is teljesít. A megtérülést ráadásul számos további tényező befolyásolja, például a kapacitáslekötési díjak, az adózás és az alkalmazott üzemeltetési modell.

A második trendként a cég a naperőművek „egyensúlykeresését” emeli ki: a piaci kannibalizáció és az árkilengések miatt tárolás nélkül egyre nehezebb stabil megtérülést felmutatni. A vállalat úgy látja, hogy Magyarország továbbra is az egyik legnagyobb volatilitású európai piac, miközben a bevételi potenciálról szóló számítások gyakran ideális – tökéletes piaci előrelátást feltételező – forgatókönyvekre épülnek. A 15 perces elszámolás bevezetése elméletben javíthatja a tárolói bevételi lehetőségeket, a tényleges eredmény azonban erősen függ a kereskedési stratégiától és attól is, ki üzemelteti az eszközt.

A harmadik blokkban a Green Cloud a zöld átállást övező leggyakoribb félreértéseket összegzi. A TOP3 tévhit szerintük: (1) a fenntartható zöld energiaellátás csak a „nagyok” kiváltsága, mert drága; (2) a zöldenergia nem összeegyeztethető az ellátásbiztonsággal; (3) az energiatárolók „simán” integrálhatók a rendszerbe. A cég álláspontja szerint nem önmagában az eszköz a döntő, hanem az üzleti modell, az adatvezérelt működés, a rugalmasság és a jól felépített partnerségek, amelyek a tárolókat valódi értékteremtéssé tudják fordítani a piacon és a hálózatban is.