Greedflation: profitéhesek a multik?

Tombol a profitéhség?

Ebben a folyamatban egyszerre jelentkeztek a keresleti és kínálati hatások, ami átalakította az inflációs környezetet. Ezt a komplexitást tovább fokozta az orosz–ukrán konfliktus és annak következményei, melyek sebezhetővé tették az értékláncokat. Mindezek mellett felütötte a fejét egy olyan jelenség, amit „greedflation”-nak neveznek, ami a kapzsiság (greed) és az infláció (inflation) szavak összevonásából született. Ezt a kifejezést olyan helyzetekre alkalmazzák, amikor a multinacionális vállalatok a növekvő nyersanyagárakat ürügyként használják fel az árak és profitkulcsok kiemelésére, és ezzel rendkívüli magasságokba emelik azokat.

Magyarországon különösen érzékenyen érintette az élelmiszerárak növekedése, és számos esetben előfordult, hogy a nagyobb élelmiszerláncok a járvány utáni profitéhségüket igyekeztek kielégíteni az elmúlt időszakban. Ezen elemzés célja, hogy megértsük az élelmiszer kiskereskedelem koncentrációját a kereskedelmi szektoron belül és azt, hogy lehetősége volt-e ezeknek a láncoknak közösen élni erejükkel a hazai piacokon.

Azok, akik követik a nemzetközi gazdasági sajtót és híreket, valószínűleg korán felfigyeltek a nagyvállalatok kapzsiságát kiemelő beszámolókra. Ezek a jelentések azt hangoztatták, hogy a 2020-as évek válságai által kiváltott nominális béremelkedés, a növekvő vásárlóerő és a változó inflációs környezet alapján a nagyvállalatok áremelései nem minden esetben voltak megalapozottak – írja az Index.