Greedflation: profitéhesek a multik?

Szerző: Trademagazin Dátum: 2023. 08. 15. 12:10

A 2020-ban kirobbant új típusú koronavírus-járvány nyomán látványos változások történtek a kereskedelemben. Először jelentős forgalomcsökkenés következett be, majd az újraindulás és gazdasági felfutás folyamán ismét emelkedésnek indultak az üzleti aktivitások. Az árak kezdetben csökkentek (például üzemanyag esetén), majd az újraéledő gazdasággal együtt ismét emelkedni kezdtek.

Tombol a profitéhség?

Ebben a folyamatban egyszerre jelentkeztek a keresleti és kínálati hatások, ami átalakította az inflációs környezetet. Ezt a komplexitást tovább fokozta az orosz–ukrán konfliktus és annak következményei, melyek sebezhetővé tették az értékláncokat. Mindezek mellett felütötte a fejét egy olyan jelenség, amit „greedflation”-nak neveznek, ami a kapzsiság (greed) és az infláció (inflation) szavak összevonásából született. Ezt a kifejezést olyan helyzetekre alkalmazzák, amikor a multinacionális vállalatok a növekvő nyersanyagárakat ürügyként használják fel az árak és profitkulcsok kiemelésére, és ezzel rendkívüli magasságokba emelik azokat.

Magyarországon különösen érzékenyen érintette az élelmiszerárak növekedése, és számos esetben előfordult, hogy a nagyobb élelmiszerláncok a járvány utáni profitéhségüket igyekeztek kielégíteni az elmúlt időszakban. Ezen elemzés célja, hogy megértsük az élelmiszer kiskereskedelem koncentrációját a kereskedelmi szektoron belül és azt, hogy lehetősége volt-e ezeknek a láncoknak közösen élni erejükkel a hazai piacokon.

Azok, akik követik a nemzetközi gazdasági sajtót és híreket, valószínűleg korán felfigyeltek a nagyvállalatok kapzsiságát kiemelő beszámolókra. Ezek a jelentések azt hangoztatták, hogy a 2020-as évek válságai által kiváltott nominális béremelkedés, a növekvő vásárlóerő és a változó inflációs környezet alapján a nagyvállalatok áremelései nem minden esetben voltak megalapozottak – írja az Index.