Gonosz kulcsok

Az elmúlt év eseményeit tekintve a kereskedelem szempontjából talán az a legfontosabb, vajon a kereslet visszaesése és ennek megfelelően a forgalom drámai zuhanása elérte-e a mélypontját, avagy van-e még lejjebb? A kérdés másik aspektusa azonban a költségvetést érinti, vajon teljesültek-e a tervezett áfabevételek, és ha igen, akkor miért, teszi fel a kérdést az Országos Kereskedelmi Szövetség közelmúltban kiadott közleményében.Nyilvánvalóan elhangzottak és elhangzanak ezzel kapcsolatosan kételyek, hiszen a válság hatására végbement változások, a háztartások fogyasztási kiadásainak visszaesése, a kereskedelem második félévi zuhanása kérdésessé tették a még 2008 végén megfogalmazott célok teljesülését, különösen azt, hogy a krízis ellenére a költségvetés 2,6 százalékkal magasabb bevételre számított.
A szép reményeket egyébként hamar elfújta a 2009 elején már egyre hidegebb gazdasági klíma. Negyedévről negyedévre gyorsuló ütemű visszaesés jellemezte a GDP-t, illetve ezen belül a kiskereskedelmi forgalmat, amit csak az infláció mérsékelt valamelyest, ha nem bázis, hanem folyó áron szemléltük az eseményeket. Végül 2009-ben a költségvetés áfabevétele 2,168 milliárd forintot tett ki, ami a tervezett 2,135 milliárd forintnál 1,6 százalékkal több, a hivatalos adatok alapján.
Az adatok között láthatóan ellentmondás feszül, egy átlagosan 8 százalékosra tehető visszaesést miként kompenzálhatta az egyetlen „pozitív” történés, az áfakulcsok emelkedése?
Erre természetesen csak a zárszámadáskor kapunk választ, de ha hozzátesszük, hogy ennek hatása mindössze fél évre mutatkozott meg, a kereslet előrehozására ugyanis nem volt lehetőség, akkor első ránézésre az áfaemelés elsősorban az amúgy is megcsappant pénztárcájú fogyasztókat hozta nehéz helyzetbe. Hiszen éppen a kiskereskedelemben is a forgalmi adózás terhét mindig a végső felhasználó, esetünkben a bolti vásárló fizeti meg. Vagyis úgy tűnik, hogy a növekvő árak miatt már nem csökkent tovább a kereslet, vagyis a vásárlók ugyanazért, vagy valamennyivel kevesebbért hajlandóak voltak, vagy kényszerültek többet fizetni.
De valószínűleg ez az állítás sem állja meg a helyét, és még a kormányzat is úgy foglalt állást eddig, hogy az áfaköltségvetés teljesülése és a kereskedelmi forgalom visszaesése között ellentmondás feszül, de még nincs pontos információ, a tisztánlátáshoz pedig részletes adatok kellenek.
Például érdemes lenne a bevétel adataival a bázisáron számolt forgalmat összehasonlítani, hogy az eladott mennyiségeket össze lehessen vetni az előző évivel, és érdemes lenne a cikkcsoportokra külön mért inflációs adatokat vizsgálni.
A kereskedelemben összességében júliustól novemberig 7-8 százalékos visszaesést mért a KSH az árváltozások kiszűrésével, 5-6 százalékkal csökkent az élelmiszerértékesítés mennyisége, 10 százalékot meghaladó mértékben az iparcikkeké, ezen belül 14-18 százalékkal a tartós javaké, mindezek mellett pedig 50 százalékkal a járműértékesítés. Ezek lehettek azok a – különösen a második félévben – kedvezőtlen jelek, amelyeket a pénzügyi kormányzat is észlelt.
Az infláció az első félévben még gyorsult, majd a folyamatos kamatcsökkentés hatására lassulni kezdett – a gazdaság élénkítéséhez az infláció jótékonyan járulhatna hozzá –, így nem egészen érthető, miként növekedhettek a bevételek, igaz, alig több mint 1 százalékkal. Kétféle magyarázat indokolt. Egyrészt az alapvető élelmiszerek, mint a tej és kenyér, 18 százalékos átsorolása alapjában nem érintette a bevételeket, valószínűleg azért, mert az áruk növekedett. Ugyanez lehet érvényes általában az élelmiszerekre, amelyek a fogyasztói kosár meghatározó hányadát teszik ki. Ráadásul az 5 százalékos áfakulcsemelés a bevételi tervek 20 százalékos növelését tették lehetővé, hiszen a tervek 20 százalékos áfakulcs alapján készültek, és ez növekedett meg 20 százalékkal.
Ha ebből az aspektusból nézzük, akkor viszont kiderül, hogy a kulcs évközi emelése a vártnál is nagyobb mértékű visszaesést is kompenzálhatott a költségvetés szempontjából, úgy tavaly, mint idén is az áthúzódó hatások miatt. Ha viszont ezt a feltételezést igazolják majd a statisztikák, akkor nem nehéz eljutnunk a végkövetkeztetéshez: a visszaesésre adószigorítással válaszolt a kormányzat, ami egyben azt is jelenti, hogy a várható fellendülés késni fog, és az emelés erőteljesen lassítani fogja ezt a folyamatot.