Gond van a kukoricával
A nyári betakarítási szezon közepén járva egyre tisztábban kirajzolódik a 2025-ös szántóföldi terméseredmények képe. Az árpa aratása gyakorlatilag befejeződött, és a búza betakarításának is már mintegy harmada lezajlott, miközben a repcearatás is hasonló ütemben halad. A Gabonatermesztők Országos Szövetsége szerint ezen főbb őszi vetésű szántóföldi kultúrák esetében országos szinten nem várható súlyosabb kiesés – jóllehet a területi különbségek igen jelentősek – írja az Agrárszektor.
A búza hozamai térségenként eltérnek

Változatlanul a csemegekukorica a vezető zöldségfajta,
de összességében a hüvelyes termékek – főleg a babok,
lencse, csicseriborsó – növekedtek leginkább
„A búza esetében a hozamokat tekintve nagyon vegyes a kép, az ország egyes tájain eltérő eredmények születnek, de jelenleg úgy látszik, hogy 4,8–5 tonna körül alakulhat a hektáronkénti termésátlag országos viszonylatban” – mondta el a Portfolio érdeklődésére Petőházi Tamás, a GOSZ elnöke. Ez az érték összességében elfogadható hozamot jelent, ugyanakkor a gazdálkodók és a feldolgozók számára egyaránt komoly kihívást jelent az inputanyagárak, a logisztika és a felvásárlási árak hullámzása, amelyek a termények jövedelmezőségét is befolyásolják.
A kukoricáért most az éghez fohászkodnak
A kukorica azonban továbbra is az egyik legnagyobb kérdőjel a hazai agráriumban. A növény sorsa jelenleg gyakorlatilag kizárólag az előttünk álló napok időjárásától függ: ha nem érkezik számottevő csapadék, különösen a Dunántúl kritikus térségeiben, akkor az idei kukoricatermés akár katasztrofálisan is alakulhat.
„Most gyakorlatilag a jövő heti esőket várjuk” – fogalmazott Petőházi Tamás, hozzátéve, hogy ha a virágzás időszakában is marad a hőség és a száraz levegő, akkor a már most is visszafogott várakozások is szertefoszlanak. A szakember szerint jó évről már senki nem beszél a kukorica kapcsán, legfeljebb az lehet a cél, hogy a teljes kudarcot elkerüljék az esősebb keleti országrészeken és az öntözött területeken.
Regionális különbségek, fokozott kockázat
A 2025-ös évre egyértelműen jellemző a térségek közötti hozamkülönbségek kiéleződése. Míg egyes alföldi vagy északkeleti területeken elfogadható hozamokat realizálhatnak a gazdák, addig a Nyugat-Dunántúl szárazabb térségeiben már most biztosra vehető, hogy jelentős terméskieséssel kell számolni. Ez a bizonytalanság különösen megnehezíti a betakarítási és logisztikai tervezést, valamint a piacra lépést a gabonapiacon, ahol az árak is érzékenyen reagálnak az időjárási hírekre.
Eső nélkül nem megy
A következő napok tehát kulcsfontosságúak lesznek a magyar kukoricatermelők számára. Az árpa és búza hozamai ugyan átlagosnak ígérkeznek, de a kukorica kilátásai jelenleg rendkívül törékenyek. A klímaváltozás nyomán egyre gyakoribb szélsőséges időjárási események ismét rávilágítanak a hazai mezőgazdaság sérülékenységére, valamint arra, hogy a vízgazdálkodás fejlesztése és az alkalmazkodóképesség növelése nélkül egyre nehezebb lesz stabil termésbiztonságot elérni.
Kapcsolódó cikkeink
A gazdáknak ingyenesen biztosított öntözővíz az aszállyal szembeni védekezés kulcsfontosságú eleme
A gazdáknak ingyenesen biztosított öntözővíz az aszállyal szembeni védekezés kulcsfontosságú…
Tovább olvasom >Meg kell tanulnunk felelősen gazdálkodni saját vízkészleteinkkel
Ahogy a focira, úgy lassan a vízügyre is igaz, hogy…
Tovább olvasom >Orbán Viktor: ezer embert és több mint kétszáz munkagépet mozgósítottak az aszálykárok csökkentéséért
Az aszály okozta károk csökkentéséért mozgósítani kellett ötmilliárd forintot, ki…
Tovább olvasom >További cikkeink
A Temu már az európai élelmiszerpiacot is célba vette
Egyre komolyabb fenyegetést jelent az európai kiskereskedelem számára a kínai…
Tovább olvasom >A gazdáknak ingyenesen biztosított öntözővíz az aszállyal szembeni védekezés kulcsfontosságú eleme
A gazdáknak ingyenesen biztosított öntözővíz az aszállyal szembeni védekezés kulcsfontosságú…
Tovább olvasom >Rekordszinten a vállalatvezetők elköteleződése a fenntarthatóság iránt
A K&H fenntarthatósági index legfrissebb adatai szerint a vállalatvezetők hozzáállása…
Tovább olvasom >