Globális polikrízisek a logisztikában: sok a kihívás, de állandó az alkalmazkodás a szektorban

Nemzetközi konferencián került reflektorfénybe a globális logisztika

A Magyar Logisztikai Egyesület (MLE) és a Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) közös szakmai konferenciát tartott május derekán. Az esemény fókuszába az ellátási láncok problémái és lehetőségei kerültek a geopolitika tükrében. A rendezvényt Prof. Dr. Király Gábor egyetemi tanár, a BGE PSZK dékánja nyitotta meg. A konferencián nemzetközi oktatói gárda és piaci szereplők is képviselték a logisztikai szektort, amely a közelmúltban számos kihívással szembesült.

„A jelen helyzet értékelését mindenkor történelmi összefüggések vizsgálatával érdemes kezdeni. Egy ország földrajzi elhelyezkedése determináló helyzet. Az ellátási láncok, illetve az azokhoz való csatlakozás képes kiemelni egy országot a gazdasági fogságból. Az elmúlt időszakban sok csapás érte a logisztikai szektort. Ennek alapján rövidülnie kellene az ellátási láncoknak a biztonságos működtethetőségük érdekében. Mégis azt látjuk, nem ritkán ezzel ellentétes folyamatok zajlanak”

– mondta Dr. Doór Zoltán, a Magyar Logisztikai Egyesület (MLE) elnöke.

A logisztikai innovációk is előtérbe kerültek

Május második felében a Magyar Logisztikai Egyesület (MLE), a BME KJK Anyagmozgatási és Logisztikai Rendszerek Tanszék, valamint az iLex Group által üzemeltetett Kármán Tódor Innovációs Piactér és Ügynökség egy innovációs témájú rendezvényt tartott. Ennek célja volt, hogy bemutassák a logisztika legfrissebb innovációs eredményeit. A rendezvény helyszínéül a felsőoktatási intézmény 1971-ben létrejött intralogisztikai laborja szolgált, amely az innovációk térnyerésének igazán hiteles helyszíne volt. Annak idején ugyanis itt járt először hazánkban lassú járású dízel- és benzinmotor is. Az egész napos program során fókuszba került többek között a felhő alapú video-felügyeleti és beléptető rendszerek új generációja, az innovatív raktározás, az ESG-innovatív módszertana, a műanyagfelhasználás, de az intralogisztikai robotizáció is.

„Kis túlzással mondhatjuk, hogy globális logisztikai polikrízisek korát éljük. Sorra érték és érik mostanság ugyanis a nemzetközi kihívások a szektort. A közelmúlt nehézségekben teli időszakában sem álltak meg azonban a fejlesztések. Ezeknek szerettünk volna teret engedni, így ennek apropójából tartottuk ezt az egész napos programunkat társszervezőinkkel”

– emelte ki a Magyar Logisztikai Egyesület (MLE) elnöke.

Kína és a Nyugat ellentéte átrajzolhatja a logisztika világtérképét is

A világnak várhatóan már nem lesz vissza útja a korábbi rendhez. Oroszország pénzügyi elszigetelésének szándéka a több pólusú világ kialakulásához nyit kaput. A függőségi viszonyok egyértelműen megváltoztak. A kérdés csak az, hány pólus fog kialakulni, és hogy mi lesz a vákuum területekkel. A rendszerszintű változások akár a G7 és a BRICS szembenállásra is alapulhatnak. A vállalatok számára elengedhetetlen, hogy stratégiai szintre emeljék a geopolitikai gondolkodásukat. Kína és az úgynevezett nyugati világ üzleti szembenállásának alapját képezheti a kultúra, valamint az azon alapuló gondolkodás ütközése is. Ez pedig kihat az ellátási láncon belüli vagy a logisztikai folyamatokra.

„A vezető gazdasági hatalmak a történelem során rendszerint féltették pozíciójukat a feltörekvő jelöltekkel szemben. Éppen ezért fontos, hogy a logisztikai folyamatok tervezésekor és menedzselésekor is jól illeszkedjünk a mindennapi kihívásokhoz. Ne kizárólag »nyugati« vagy »keleti« szemmel tekintsünk az aktuális helyzetre, hanem a vállalat érdekeit szem előtt tartva, integrált látásmóddal, na és persze úgy, hogy mindez harmonizáljon a mindenkori nemzeti stratégiával is”

– tette hozzá Dr. Doór Zoltán.

Amerikának a világ több mint 700 pontján vannak kirendeltségei, többek között számos jelentős logisztikai lokációban is. Ezek egy meghatározó része ráadásul vízi szállítási pontoknál is fellelhető. Kína az Amerikai Egyesült Államok potenciális kihívójaként van jelen a globális gazdaságban, amelynek eredményeként 2018-tól kereskedelmi háborúban is állnak a felek.

„Jelenleg a globális logisztika nagyjából 85%-a Ázsiában zajlik, így logisztikára is nagy hatást gyakorol a két ország közötti helyzet. Kína exportja során a korábbiakhoz képest más útvonalakat is szeretne számba venni, amelynek részeként beszélhetünk az »Egy Övezet, Egy Út« kezdeményezésről is. Ez a korábban elterjed megnevezéssel ellentétben azonban nem egy konkrét utat, hanem egy globális kereskedelmi hálózatot takar”

– összegezte Dr. Doór Zoltán egyik konferenciájuk egyik jelentős gondolatát.

Számos további globális esemény is a logisztika útjában

A közelmúlt jelentős geopolitikai eseményei is rendszerint kihívásokat eredményeztek vagy eredményeznek, köztük a logisztikában is. Az orosz-ukrán háborúnál egyelőre továbbra sem látszik a békeszerződés releváns reménye. Gázai konfliktusa, Közel-Kelet csökkenő közbiztonsága, az iráni elnök váratlan halála – ha még baleset is volt –, mind-mind destabilitáshoz, valamint meglévő vagy potenciális jövőbeni kihívásokhoz vezethet.

„Mindezek mellett továbbra is gondok vannak a Vörös-tengeren, a Szuezi-csatorna forgalma is drasztikusan lecsökkent. Ennek eredményeként akár 2-4 hetes szállítási idő megnövekedést is tapasztalható a korábbi tranzitidőkhöz képest. Ráadásul mindez akár 20%-os szállítási költségnövekedést is eredményezhet. A helyzet radikális és gyors javulása ráadásul továbbra sem várható, mindezek pedig a fogyasztói árakra és az inflációra is nyomást helyezhetnek”

– hangsúlyozta a Magyar Logisztikai Egyesület (MLE) elnöke.

Autóipari logisztikai reformkor küszöbén lehet Magyarország: akár 1 millió autó készülhet évente

Hazánk logisztikai térképe is megreformálódhat. Már így is számos vidéki városban jelentős az autóipar, amely nemcsak a hazai, de a globális ellátási láncokhoz is relevánsan hozzájárul. Említésképp Győr, Kecskemét, Esztergom már mind meghatározó városok a szegmensben. Debrecen és Szeged pedig hamarosan új szereplők lehetnek e téren. A kínai elnök nemrégi látogatása is hozzájárulhat nemcsak az autóipari, de a komplett hazai logisztikai szektor megújulásához.

„Debrecenben a BMW, Szegeden pedig a BYD beruházása nemcsak gazdasági, de logisztikai szempontból is érdemi változásokat generálhat. Pár éven belül hazánkban akár egymillió autó is készülhet. Jelenlegi információink szerint, csak a BYD gyárának kapacitása nagyjából ezer új gépjármű piacra helyezéséhez járulhat hozzá naponta. Ezeknek az autóknak pedig nemcsak az elkészítése, de a felhasználókhoz történő eljuttatása is komoly logisztikai feladatokat ró majd a gyártókra, egyúttal a hazai logisztikai szektorra is. Mindez azonban azt igazolja, hogy friss logisztikai ismeretekkel rendelkező munkaerőre nemcsak Budapesten, de az ország számos szegletében szükség lehet”

– mondta a Dr. Doór Zoltán, a Magyar Logisztikai Egyesület (MLE) elnöke.