Globális Nielsen-felmérés az egészséges étkezésről

A magyar felnőtt lakosság több mint fele (52 százaléka) tartja magát túlsúlyosnak, kisebb-nagyobb mértékben. Ugyanakkor csak minden harmadik honfitársunk (34 százalék) törekszik jelenleg arra, hogy fogyjon. Túlnyomó részük (89 százalék) étrendjén változtat célja érdekében. Többek között ezt tárta fel a Nielsen piackutató vállalat nemzetközi felmérése.

Felesleges kilóitól a fogyni akaró magyarok további 57 százaléka több mozgással vagy tornagyakorlatokkal igyekszik megszabadulni. Fogyást elősegítő tablettát, esetleg más szert a válaszadók 8 százalék említ.

Minden tizedik fogyni akaró diétázik olyan módszerrel, hogy minimális mennyiségű szénhidrátot, de sok zsírt fogyaszt. A korábbinál kevesebb feldolgozott élelmiszert eszik 4 százalék, és más egyéb módon küzd plusz kilói ellen 3 százalék.

Az étrendjükön változtatók közül legtöbben csökkentik a csokoládé és cukor fogyasztását. Aztán a kevesebb zsír következik, majd az, hogy több természetes, friss élelmiszert fogyasztanak, akik étkezési szokásaikon változtatnak. Figyelemre méltó, egyharmadnál nagyobb azok aránya, akik ugyan nem esznek mást, mint eddig, de kisebb mennyiségben.
– Egyre több fogyasztó törekszik arra, hogy egészségesen táplálkozzon, amit igazol, hogy sokak vásárlási szokásai eltérnek a korábbitól – mutat rá Melisek Eszter, a Nielsen ügyfélkapcsolati igazgatója. – Világszerte tudatában van a fogyasztók nagy része annak, hogy fontos az egészséges étkezés, és ezirányú törekvéseikben képesek támogatni őket az élelmiszergyártók.

A magyar fogyasztók legtöbbje, a megkérdezettek háromnegyed része kisebb-nagyobb gyakorisággal vesz jódozott sót. Kétharmad azok aránya, akik teljes kiőrlésű vagy magas rosttartalmú lisztből készült termékeket szereznek be. Szintén elterjedt a probiotikus vagy acidophilus baktériumot tartalmazó joghurt, valamint a csökkentett koleszterintartalmú étolaj és margarin vásárlása, a megkérdezettek 44, illeltve 43 százaléka körében.

Az egészséges étrendbe illeszkedő termékek további sorrendje: „jó baktériumokat” tartalmazó italt szerez be rendszeresen vagy alkalmanként a válaszadók 39 százaléka; egészséget szolgáló adalékanyagot tartalmazó gyümölcslevet 25, hozzáadott kalciumot vagy vitamint tartalmazó kenyeret 19, cereáliákat hozzáadott vitaminnal 16, vitaminnal vagy egyéb adalékkal dúsított tejet 14, szójatejet 6 százalék említett.

Melisek Eszter hangsúlyozza:
– A magyar adatok általában hasonlítanak a felmért huszonnyolc európai ország átlagához. Amíg nálunk a kutatásban részt vettek 52 százaléka gondolja magát túlsúlyosnak, addig földrészünk átlagában 58 százalék. Ebből a szempontból kiemelkedik a britek 64, írek és spanyolok 63-63, továbbá belgák 62 százalékos mutatója.

Eltér viszont a fogyókúrázók aránya: Nálunk az összes megkérdezett mindössze 34 százaléka fogyókúrázott a megkérdezés időpontjában, viszont kontinensünk átlaga 46 százalék. Ebből a szempontból Európa-bajnokok az osztrákok 53 százalékos aránnyal. Utánuk az észtek következnek 52, majd a britek, csehek és írek 51-51 százalékkal.

A kutatás során feltették a fogyasztóknak azt a kérdést is, hogy milyen terméket tartanak egészségesebbnek: Azt, amelyben csökkentették a kalóriát, de vannak benne adalékanyagok is vagy azt, amely teljes cukortartalommal, de ízt vagy színt befolyásoló adalékanyagok nélkül kapható. Nos, utóbbi mellett foglalt állást a magyarok 53 százaléka, míg az európai átlag 38 százalék. A csökkentett kalória és adalékanyagok mellett voksolt nálunk 5, földrészünk átlagában 8 százalék. Egyiket sem tartja egészségesnek a magyarok között 37, míg huszonnyolc ország átlagában 45 százalék. A többiek nem tudták megítélni.

Ezzel kapcsolatban James Russo, a Nielsen fogyasztók ismeretében illetékes elnökhelyettese megállapítja:
– A fogyasztók egy része nehezen bízik a nem eléggé egyértelmű információkban az élelmiszerek összetételéről, ellentétben az adalékanyagokra vonatkozó konkrét tájékoztatással. Itt a piaci szereplők előtt lehetőség nyílik a fogyasztók felvilágosítására, hogy azzal is csökkentsék a világszerte érzékelhető szekpticizmust,