Globális és egyedi döntések is kellenek a klímaváltozás mérsékléséhez

Szerző: Trademagazin Dátum: 2025. 04. 03. 10:49

Globális és egyedi döntések is szükségesek a klímaváltozás mérsékléséhez, kis lépésekben, a „sok kicsi sokra megy” elv alapján az ember saját környezetében is sokat tehet a környezetszennyezés csökkentéséért – erről Áder János, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke beszélt szerdán Budapesten.

A volt köztársasági elnök a Pázmány Péter Katolikus Egyetem szervezésében tartott előadást a klímaváltozás hatásairól és a fenntartható fejlődésről egyetemi hallgatók előtt.

Áder János előadásában azt mondta, a klímaváltozást és annak sebességét ma már kevesen vitatják, abban van vita, hogy ez a folyamat emberi tevékenység következménye-e.

Előadásában felvázolta a világban bekövetkezett „demográfiai robbanás” okozta környezeti változásokat, az iparosodás hatását a Föld hőmérséklet-emelkedésére.

Mit mondta, az emberi faj megjelenésétől nagyjából az 1900-as évek elejéig 2 milliárdra nőtt a Föld népessége, mára azonban eléri a 8 milliárdot, ez száz év alatt négyszeres növekedést jelent.

Áder János a témához a hallgatóknak feltett kvízkérdésekkel tűzdelt előadásában kitért arra, hogy az 1800-as évek iparosodása óta a szén-dioxid-koncentráció emelkedésével párhuzamosan nő a bolygó hőmérséklete.

Jelezte: minden megújulóenergia-termelési törekvés ellenére a szükséges energia 80 százaléka még mindig fosszilis forrásból biztosított.

Kiemelte:

a globális átlaghőmérséklet változása azonban többek között oda vezet, hogy ennek a századnak a végére – ha minden változatlan marad – 500 millió ember lakóhelye kerül víz alá. Ez több mint az Európai Unió (EU) teljes lakossága – jegyezte meg. Ennek a változásnak nemcsak környezeti, hanem komoly társadalmi hatása is lesz

– tette hozzá.

Az alapítvány elnöke beszélt arról is, hogy a klímaváltozás hatásainak 80 százalékát a vízen keresztül érezzük, a hidrológiai ciklus felgyorsul, egyre szélsőségesebb időjárásnak leszünk tanúi. Gyakoribb árvizek, extra aszályok, sőt a két jelenség együttese is megfigyelhető lesz.

Mint mondta, a klímaváltozással összefüggő kár mértéke évről évre nagyobb, például 2021-2023 között az EU-ban 160 milliárd euró.

Áder János előadásában beszélt az élelmiszer-, a textil- és a mobiltelefon-előállítás környezetre gyakorolt hatásairól is, jelezve, hogy az évente kétmillió tonna élelmiszer előállítása, feldolgozása, tárolása, szállítása mind energiaigényes tevékenység. Ha élelmiszer kerül a kukába, akkor az (arra fordított) energiát is kidobjuk – jelezte.

Hozzátette: a textilipar felel a szén-dioxid-kibocsátás 10 százalékáért, valamint a mobileszközöknek nagyobb a „klímalábnyoma”, mint a repülőgépek használatának.

A természeti környezetszennyezés mellett Áder János szerint létezik a szellemi környezetszennyezés fogalma is. Ide sorolta a nyomtatott könyvek helyett digitális eszközök használatát, a „dobd el” kultúráját, a „digitális rabszolgaságot”.

Úgy vélte, fel kell ismerni a silányt, az értéktelent a kultúrában, a sportban, a gazdaságban és a politikában, nem szabad bedőlni az álprófétáknak és kerülni kell a hamis ideológiákat, elismerni és felismerni a teljesítményt, viselni a sikert és tűrni a kudarcot, és tanulni mindkettőből, és meg kell tanulni ki- és betölteni olyan „közösségi tereket”, mint a család, a barátok, a lakóhely és a nemzet.

Áder János szerint ha azt akarjuk, hogy Magyarország és a Kárpát-medence úgy nézzen ki, ahogy most, akkor van értelme ezeket a kérdéseket feszegetni, megoldásokat keresni és közösen gondolkodni.

A volt köztársasági elnök egy résztvevői kérdésre azt mondta, alapvetően politikai feladat olyan szabályok alkotása, amelyek a nagy kibocsátókat rászorítják károsanyag-kibocsátásuk csökkentésére.

Ez nem oldható meg nemzeti, de még európai szinten sem – tette hozzá -, véleménye szerint a klímacélokban a „nagyoknak” kellene megállapodniuk, a többi országnak pedig hozzájuk igazodni.