Globális élelmiszer-drágulást hozhat a pálmaolaj-krízis

A pálmaolaj a világ növényi olajellátásának több mint felét biztosítja, a nyers pálmaolaj 85 százaléka Indonéziából és Malajziából származik. A Reuters elemzése szerint a két ország együttes exportja 2030-ra várhatóan 37 millió tonnára csökken – ez 20 százalékos visszaesést jelent a 2024-es szinthez képest.

Elöregedett fák, halogatott döntések

A termeléscsökkenés elsődleges oka az ültetvények kora: a malajziai kistermelők több mint felénél a fák már jóval túl vannak a csúcstermelési időszakon. A kormány hivatalosan 37 százalékra becsüli ezt az arányt, ám iparági szereplők szerint a tényleges szám jóval magasabb. Egy 85 éves malajziai termelő például úgy döntött, nem cseréli le idős fáit, mivel nem tudná átvészelni a 3–5 évig tartó átmeneti időszakot, amíg az új ültetvény termőre fordulna.

Indonéziában sem jobb a helyzet: bár a kormány 2016-ban célul tűzte ki 2,5 millió hektár újratelepítését 2025-ig, a kitűzött területnek csupán 10 százalékát sikerült megvalósítani. A földtulajdonjogi problémák, a bonyolult támogatási feltételek és a termelők elöregedése hátráltatják a folyamatot. Mindkét országban a pálmaolaj-termelés több mint 40 százalékát kistermelők adják, így helyzetük kulcsfontosságú az egész piac stabilitása szempontjából.

Lassú kínálatbővülés, gyorsuló kereslet

A kereslet ezzel szemben folyamatosan nő: az előrejelzések szerint 2050-ig 50 millió tonnával bővülhet a globális igény. Ez legalább évi 2 százalékos kínálatnövekedést igényelne, ám a jelenlegi trendek alapján a növekedés mindössze évi 1,5 százalék körül alakul – figyelmeztet M. R. Chandran, a Malajziai Pálmaolaj Szövetség volt elnöke.

A kínálati szűkösség már most is hatással van a piacra: míg korábban a pálmaolaj lényegesen olcsóbb volt a szójaolajnál, tavaly a tonnánkénti árkülönbség megfordult, és a pálmaolaj már 39 dolláros prémiumot ért el a szójaolajhoz képest. Egy évvel korábban még 160 dolláros diszkontban forgott.

Támogatás van, de sokan nem érik el

Malajziában a kormány vállalja az újratelepítési költségek 50 százalékát, ám sok kistermelő nem hajlandó hitelt felvenni a fennmaradó részre. Indonézia ugyan megduplázta a támogatási összeget, de a gazdák közül sokan nem jutnak hozzá – a földtulajdoni papírok hiánya és a túl bonyolult szabályozás miatt.

A Reuters által megkérdezett 11 malajziai kistermelő többsége nem tervezi az újratelepítést, mert az idős fák továbbra is hoznak termést, a piaci árak pedig kétéves csúcson vannak. Ugyanakkor a szakértők szerint a halogatás hosszú távon alááshatja az egész ágazat fenntarthatóságát – nemcsak a pálmaolaj, hanem az alternatív növényi olajok globális piacára is kihatva.