GKI: Változatlanul nagyon pesszimisták a hazai gazdasági várakozások

A tavalyi szinte folyamatos és markáns esés után idén az első nyolc hónapban lényegében stagnált a GKI-Erste konjunktúra-index (szezonális hatásoktól megtisztított) értéke. Az év eleji szerény emelkedést májusban zuhanás, azóta pedig enyhe hullámzás követte. A GKI (www.gki.hu) által, az EU támogatásával végzett felmérés szerint augusztusban az üzleti és a fogyasztói várakozások is kissé romlottak, s nagyon pesszimista hangulatot tükröznek.

Az üzleti szférán belül az ipari várakozások érezhetően, az építőipariak és kereskedelmiek ennél kevésbé lettek rosszabbak a júliusinál, miközben a szolgáltató cégek pesszimizmusa valamelyest csökkent. Az ipari bizalmi index – a júniusi és júliusi kisebb javulás után – augusztusban ismét csökkent, s nagyjából a két és fél évvel ezelőtti szintjére került. Júliushoz képest egyaránt romlott a termelési helyzet és a teljes rendelésállomány, valamint a következő időszakra vonatkozó termelési kilátások megítélése. Az exportrendelésekről alkotott vélemény gyakorlatilag változatlan. Az építőipari bizalmi index idén május óta nem sokat változott, augusztusban éppen minimálisan csökkent. Az előző három hónap termelési színvonalának és a rendelésállománynak a megítélése – a júliusi javulás után – augusztusban kissé romlott. A kereskedelemben az eladási pozíció megítélése csökkenő készletszint mellett enyhén romlott, míg a rendelések várható alakulása rég nem tapasztalt mértékben esett vissza. A szolgáltató cégek körében különösen az elmúlt időszak üzletmenetének megítélése javult, de kedvezőbbek lettek a várható forgalomra vonatkozó várakozások is.

Az iparban és a kereskedelemben a foglalkoztatási szándék gyengült, az építőiparban nem változott, a szolgáltató cégeknél viszont javult. A lakosság munkanélküliségtől való félelme erősödött. Az iparban és a szolgáltató szférában a kapott válaszok alapján a közeljövőben nem várható az eladási árak lényeges változása. A kereskedelmi cégek körében viszont egy hónap alatt jelentősen emelkedett az áremelést tervezők aránya, miközben az árnövelés átlagos mértéke is nőtt. Nagyon jelentősen emelkedett a fogyasztók inflációs várakozása. Az építőiparban a termelőkre háruló árcsökkentési nyomás, ha nagyon kicsit is, de enyhült. A magyar gazdaság kilátásainak megítélése az iparban romlott, a többi ágazatban viszont valamint a fogyasztók körében kisebb-nagyobb mértékben javult, miközben a romlást valószínűsítők aránya továbbra is jóval meghaladja a javulásban bízókét.

A GKI fogyasztói bizalmi index augusztusban a júliusi emelkedés mértékével közel egyező mértékben csökkent, s közel egy éve egy viszonylag szűk, de erőteljes pesszimizmust jelző sávban ingadozik. A lakosság saját pénzügyi helyzetének és tartós fogyasztási cikk vásárlási lehetőségének következő egy évét valamivel rosszabbnak, várható megtakarítási képességet viszont kissé kedvezőbben ítélte meg, mint júliusban.
Módszertani magyarázat:

A GKI Gazdaságkutató Zrt. – az EU módszertanának megfelelően – konjunktúra-indexének kiszámításakor az üzleti szférán belül az ipar, a kereskedelem az építőipar és a szolgáltató szektor várakozásait veszi figyelembe. (A szolgáltató szféra cégei közül – hasonlóan az EU gyakorlatához – a pénzügyi és a közszolgáltatások területén működő vállalkozások egyelőre nem szerepelnek a vizsgált szektorok között.) Szezonálisan kiigazított adatokat közöl, vagyis megfelelő matematikai módszerekkel kiszűri a szezonális hatások (például a téli és a nyári időjárás különbségei, a karácsony előtti nagyobb kereslet, a nyári szabadságok miatti kisebb termelés) okozta eltéréseket.

2011 januárjában – az EU új ajánlásának megfelelően – a GKI a korábbi adatokat a „TEÁOR 08”-nak megfelelően újraszámította.

A fogyasztói bizalmi indexet a háztartások pénzügyi helyzetének jelenlegi és várt alakulására, az ország gazdasági helyzetének jelenlegi és várt alakulására, valamint a nagy értékű tartós fogyasztási cikkek vásárlására vonatkozó kérdésekre adott válaszokból számítják.

Az üzleti bizalmi indexet az ipari, a kereskedelmi, az építőipari és a szolgáltató vállalkozások üzletmenetére és várakozásaira vonatkozó kérdésekre adott válaszokból számítják. A szolgáltató szféra várakozásait kifejező index története rövidebb, mint a többi szektoré, ez a fajta felmérés 1998-ban indult. Ezért az 1996-1997-es évekre az üzleti bizalmi index újraszámításához felhasználásra kerültek az egyes szektorok bizalmi indexei közötti 1998 után tapasztalt matematikai összefüggések.

A GKI-Erste konjunktúraindex a lakossági bizalmi index és az üzleti bizalmi index súlyozott átlaga.