GKI: Sok kicsi sokra megy – béremelési kilátások jövőre

A magyarországi keresetek alacsony szintje egyre égetőbb probléma. Míg a munkavállalók régóta, a munkáltatók, csupán most kezdik el érezni a probléma súlyosságát. Egyrészről a megfelelően képzett munkaerő hiánya egyre érezhetőbb, legfőképp az ipari és az exportra termelő szolgáltató vállalatok esetében. Másrészt a munkáltatók által kínált bér alacsony szintje az, aminek következtében a leendő munkavállalók nem választanak egyes szakmákat. Ezen a hiányszakmák esetében fizetett ösztöndíjak sem tudtak változtatni. S szintén az alacsony keresetek (és nem mellesleg a munkahelyi légkör az), ami miatt sokan külföldön keresnek megélhetést. Magyarország elérkezett fejlődésének abba a szakaszába, melyben olcsó és szakképzett munkaerőt már nem tud kínálni.

Az egyes ágazatokban meglévő munkaerőhiányt felismerve a Kormány javaslatára a munkáltatók és a munkavállalók képviselői megállapodtak abban, hogy a minimálbért és a szakmai minimálbért jelentősen, 15, illetve 25%-kal megemelik. Ennek kompenzálására a szociális hozzájárulási adót 5 százalékponttal mérséklik. Kérdés, hogy a vállalkozások hogyan reagálnak erre a megállapodásra: sikerül-e kigazdálkodni a többlet terheket, vagy, ahogy eddig is, munkaidő csökkentéssel, esetleg a munkavállalói teljesítmények erőltetett növelésével, vagy az egyéb munkavállalói juttatások lefaragásával mérséklik kiadásaikat. A minimálbér emelése főleg a kis vállalatok körében okozhat súlyosabb (költségnövekedési) problémákat, mely ebben a (méret)kategóriában szürkülést is előidézhet azzal, hogy a jövedelmek egy részét zsebbe fizetik. (Ezen jelenséget nehéz pontosan becsülni, illetve mérni, így ezen kategória vizsgálatától eltekintettünk.)

A bruttó minimálbér növekvő tendenciát mutatott az elmúlt években Magyarországon, illetve a Visegrádi országok esetében. Jól látható, hogy 2015-re csupán Románia került hazánk mögé a nemzetközi rangsorban, a többi „regionális versenytársunk” mind megelőzött bennünket ezen a téren. A régió és azon belül hazánk lemaradását még inkább mutatja a fejlettebb nyugati országokban (Egyesült Királyság, Németország, Belgium) kapható minimálbér szintjének alakulása. Ezen országokban elérhető minimális jövedelem kb. 3-4-szerese a kelet-európaiaknak, mely még sürgetőbbé teszi a bér konvergencia folyamatának gyorsítását.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. havonta készít reprezentatív vállalati felmérést, melyben a (10 főnél több alkalmazottat foglalkoztató) cégek aktuális helyzetükről és jövőbeni kilátásaikról adnak választ. A kérdőív novemberben a béremelésről és a munkaerőhiányról szóló résszel egészült ki. A felmérés keretében közel 1000 cég válaszolt.

A kérdések között szerepelt az, hogy a megfelelő munkaerő megtartása érdekében hány százalékos béremelésre lennének hajlandóak a munkáltatók. Átlagosan 7,7%-os béremelést terveznek a vállalkozások 2017-ben, ami létszámmal súlyozva 8%-ra emelkedik. Idén az első 9 hónapban a nettó keresetek 7,1%-kal bővültek, vagyis a várakozások szerint alig fog gyorsulni a béremelkedés.

A válaszadók létszám kategória szerinti bontását tekintve jól kirajzolódik, hogy a legmagasabb béremelést a 250 fő fölötti vállalatok tervezik, átlagosan 11%-kal emelnék a béreket. Kiemelkedő továbbá a 21-50 főt foglalkoztatók, ahol átlagosan 8%-os emelést prognosztizáltak. A többi méretkategóriában 6,6-7% közötti növekedést valószínűsítettek a válaszadó cégek.

Tekintettel arra, hogy a fogyasztói árindex jövőre 2% körül alakul majd várhatóan, a nettó béremelkedés – a vállalati tervek megvalósulása esetén – 7,5% közelében lesz reálértéken, ami az idén várható 7%-hoz hasonló nagyságrend.

Az ágazatok szerint átlagon felül emelik várhatóan a béreket a könnyű- (8,7%) és fémiparban (7,9%), továbbá a kereskedelemben (8,3%). A legkevésbé az élelmiszeripar cégei tudnak bért emelni (6,3%).

A minimálbérek emelése önmagában 4,5%-kal emeli meg az átlagbért. Tekintettel a vállalati béremelési szándékokra, ez azt jelenti, hogy a nem minimálbéres kategóriákban a béremelés mértéke 6% körül alakulhat. Mivel a közszféra béreire nincs közvetlen hatása a minimálbérek emelésének, ezért ott a bérek 9-10%-kal emelkednek, a más bejelentett béremelések és az áthúzódó hatások miatt.