GKI-prognózis: Valami van, de nem az igazi

Az IMF-fel folytatandó tárgyalások megkezdése elöl elhárulni látszó akadályok hírére a múlt héten jelentősen erősödött a forint. A GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint a Széll Kálmán Terv 2.0 végrehajtása elegendő lehet a túlzottdeficit-eljárás jövő évi megszüntetéséhez, s már idén júniusban lecsenghet a kohéziós forrásokhoz való hozzáférés felfüggesztésének veszélye. A kormány politikájában és gazdaságpolitikájában azonban még nem látszik az a fordulat, amely szükség4es lenne a gyors IMF-megállapodáshoz, sőt még a tárgyalások előfeltételeinek teljesítése sem vehető biztosra. Eközben az első hónapok adatai gazdasági visszaesésre utalnak.

Az első két hónapban a magyar ipar termelése csak stagnált, sőt munkanapokkal kiigazítva több mint 3%-kal csökkent. Az építőipari visszaesés közel 10%-os. A kivitel – ami korábban gyorsan nőtt – csaknem változatlan. A kiskereskedelmi forgalom 0,4%-kal csökkent. A munkanélküliségi ráta kissé magasabb az egy évvel korábbinál. A legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál és a költségvetési szektorban több mint 1%-kal csökkent a létszám. Mindezek alapján – a II. félévben várhatóan javuló európai konjunktúra és a belépő autóipari beruházások hatását is figyelembe véve – idén elkerülhetetlennek látszik a recesszió. Sem a belföldi keresletben, sem a hitelezésben nem várható ugyanis javulás, s nem valószínű átlagon felüli mezőgazdasági termés sem.

Az infláció a decemberi 4,1%-ról februárra 5,9%-ra ugrott, majd márciusra 5,5%-ra csökkent. Az év során az áremelkedési ütem további enyhe lassulása várható. A reálkeresetek az első két hónapban 3%-kal csökkentek, az év egészében ennél kisebb, 2,5% körüli visszaesés prognosztizálható. A reáljövedelem és a fogyasztás hasonló mérséklődése valószínű. Új, jelentős beruházások indulásáról nincs információ, e területen újabb 4% körüli visszaesés várható.

Az államháztartási hiány az I. negyedévben csaknem elérte az egész évre előirányzott összeg 90%-át. Ennek fő oka, hogy a gazdaság a kormányzat által számított 1,5%-os növekedés helyett a GKI prognózisa szerint idén mintegy 1,5%-kal visszaesik, ami a fogyasztáshoz és bérekhez kapcsolódó adóbevételekben is megmutatkozik. Emellett – többek között az IMF-megállapodás elhúzódása miatt – emelkedőek a kamatfizetési kötelezettségek is.

A Széll Kálmán Terv 2.0 elegendő lehet a Magyarország ellen indított túlzottdeficit-eljárás jövő évi megszűntetéséhez, a kohéziós forrásokhoz való folyamatos hozzájutás fennmaradásához. A piacok számára azonban a Terv bevétel-centrikussága és ezzel növekedésellenessége miatt csak részben lesz megnyugtató, a befektetői klíma ennek hatására alig javul. Emellett továbbra is látványosan hiányoznak a piacgazdaságokra jellemző intézmények függetlenségét garantáló, illetve a kormány öntörvényű, már-már vállalati mélységű szabályozásban testet öltő gazdaságpolitikáját feladó lépések, s a kormányzat továbbra is elvi kérdésnek tekinti a széles körben vitatott egykulcsos szja-t. Kérdés, hogy az IMF-tárgyalások során e témák milyen mélységben kerülnek terítékre. Az IMF-megállapodás elhúzódása illetve esetleges elmaradása esetén tartósan fennmaradó, netán tovább növekvő befektetői bizalmatlanságra kell számítani, ami a költségvetés számára hatalmas kamatkiadási többletekben, a gazdaság egésze számára tőke- és hitelhiányban, drága forrásköltségben, szélsőségesen ingadozó árfolyamban, túladóztatásban, lefelé menő keresleti spirálban jelenik meg. Egy megállapodás nélküli gazdaságpolitika azonban az óriási veszteségek ellenére mindaddig folytatható, ameddig a piac – például a magyar állampapírok iránti kereslet megszűnése formájában – nem kényszerít ki valódi fordulatot.