GKI: Növekedésre várva

A GDP tavalyi visszaesését idén lényegében stagnálás, minimális, 0-0,5% közötti növekedés követi. Ez döntően abból fakad, hogy a tavalyi nagyon kedvezőtlen időjárással szemben idén összességében sokkal jobban alakulnak a természeti feltételek, s emiatt a mezőgazdasági GDP legalább 20%-kal nő. A fogyasztás stagnál, a beruházás tovább csökken. Mivel a gazdaság bővülésének mértéke csekély, így a foglalkoztatás terén is csak a közmunkaprogramok kiterjesztése miatt lehetséges növekedés.

Magyarországon technikai értelemben véget ért a recesszió, de növekedési fordulatról egyelőre nincs szó. Az adatokat tekintve a várt jó mezőgazdasági termés hatása csak később érződhet. A kiskereskedelmi forgalom és az építőipar termelése emelkedett, ugyanakkor csökkent az ipar teljesítménye. A kivitel határozottan élénkült, de a beruházások tovább estek. A foglalkoztatás az első öt hónapban az öt főnél nagyobb cégeknél és a költségvetési szférában enyhén csökkent, a KSH lakossági felmérése szerint azonban 1,4%-kal emelkedett a valamiféle munkát végzők aránya. Kedvező és kedvezőtlen jelek tehát egyaránt érezhetők, a fejlődés határozott iránya azonban még nem rajzolódik ki.

A GKI 2013 egészére vonatkozóan 2,2%-os inflációt vár. A folyamatokat egymással ellentétes hatások, piaci és kormányzati döntések is erőteljesen befolyásolják. A kormány energiaár és közműszolgáltatás díj-csökkentő lépései jelentősen lefelé húzzák az inflációt. Ugyanakkor az újabb és újabb kivetett adók begyűrűznek az árakba. A telefonadó, a közműadó, az e-útdíj, a tranzakciós illeték mind emelik a drágulás ütemét. Ugyanígy hat a július 1-től megnőtt dohánytermék árrés. Piaci alapon jelentősen drágulnak az élelmiszerek, valamint az üzemanyagok. A piaci szolgáltatások és a tartós fogyasztási cikkek viszont lassítják az átlagos áremelkedést. A kilátásba helyezett újabb 10 százalékos áram és gázár csökkentés e termékek súlyánál fogva éves szinten nagyjából 0,8 százalékponttal mérsékli az inflációt. Ugyanakkor a szeptemberi-októberi megvalósítás csak részben lesz érzékelhető az éves átlagban, hiszen csak 2-3 hónapot érint 2013-ból. Az infláció ütemének idei csökkenése az államháztartás egyensúlyának alakítására egyértelműen negatívan hat.

A jegybanki alapkamat július 24-étől 4,0 százalék. A kamatvágások sorozata a jegybanki vezetés szerint tovább folytatódik, csak a vágások mértéke lesz kisebb (feltehetően 10 bázispont). A lehetséges kamatpályát – a pénzügyi stabilitás miatt – behatárolják a külső körülmények is. Az alacsony kamat egy ponton túl már nem lesz elég vonzó az elmúlt időszak legerősebb külföldi és hazai állampapír-vásárló csoportok számára. A forint erőteljes, 310-320 fölé gyengülése esetén a kamatcsökkentési periódus vélhetően le fog állni, (sőt szélsőséges esetben akár kamatemelés is bekövetkezhet.)

Az államháztartási hiány végeredményben idén a GDP 3%-a körül (valahol a 2,7-3,4%-os sávban) alakul, vagyis kisebb elcsúszás valószínű a 2,7%-os hiánycélhoz képest. Az államadósság rátája 2013 végén a GDP 79-80%-a körül lesz, az idei változás előjelét a forint év végi árfolyama és a kincstári tartalék nagysága dönti el.