GKI: Növekedési fordulat?
A GKI Gazdaságkutató Zrt. szerint a választási gazdaságpolitika rövidtávon ugyan élénkítő hatású, de a jogbiztonság és a tőkevonzó képesség helyreállítása híján nem teremti meg a növekedés tartós alapjait. Ezért a GKI 2014. évi növekedési előrejelzése változatlanul pesszimistább a kormányénál. A javuló európai konjunktúra ugyan serkenti a magyar exportot, valamelyest növekszik a lakosság vásárlóereje és ezzel egyes belföldi piacra termelő illetve szolgáltató cégek teljesítménye is, mindez azonban alig több mint helyettesíti a mezőgazdaság aligha megismételhető tavalyi dinamizmusát.
A magyar gazdaság 2013-ban a stagnáló EU-hoz és a még visszaeső (-0,4%) euróövezethez képest jól teljesített, 1,1%-kal növekedett. A régióban a balti országok, Románia és Lengyelország gyorsabban, de Szlovákia és Bulgária lassabban fejlődött, Csehországban, Szlovéniában és Horvátországban pedig folytatódott a visszaesés. A magyar gazdaság tavalyi teljesítményét azonban jelentősen javította, hogy a növekedés a 2012. évi 1,7%-os visszaesés következtében egy nagyon alacsony bázishoz képest következett be, s ráadásul a jó időjárás miatt nagyrészt a mezőgazdaságnak volt köszönhető. (Az időjárást figyelmen kívül hagyva a 2012-es, kb. 1%-os GDP-csökkenést 2013-ban mintegy 0,3%-os növekedés követte.) A 2011-13. évi átlagot tekintve a 0,4%-os magyar dinamika nem haladja az EU átlagát, s a régióban hét ország jobban, három pedig rosszabbul teljesített nálunk.
A GKI 2014-re 1,5% körüli, az EU átlagával megegyező, de a régióban csak a szlovénnél és horvátnál kedvezőbb növekedést vár. A GKI az EU-támogatású beruházások korábban gondoltnál gyorsabb dinamikája alapján emelte 1,3%-ról 1,5%-ra GDP-növekedési prognózisát. Az európai konjunktúra javulása az ipari termelés enyhe, 3%-ra gyorsulását valószínűsíti. Az építőipar dinamikája azonban – bár viszonylag gyors marad – várhatóan lassulni fog. Tavaly nagyon kevés, 7300 lakás épült, idén további csökkenés valószínű. Az üzleti beruházások alig bővülnek, a növekedési hitel program hatása minimális. A reálkeresetek 2% körüli emelkedése a kiskereskedelmi forgalom és a fogyasztás 1,5% körüli bővülését eredményezheti. A lakosság ugyanis a gyenge forint következtében emelkedő devizahitel-terhek, a hitelpiac befagyása, illetve a változatlanul nagy bizonytalanság miatt csak óvatosan költ. A bizonytalanság egyaránt kiterjed a munkahelyekre, a diktált árcsökkentések fenntarthatóságára, az egészségügyi ellátás rohamos romlására vagy a majdani nyugdíj nagyságára. A gyenge forint jövedelem-elszívó hatása a devizahiteles családokban nagyobb, mint a rezsicsökkentésé!
A gyenge hitelességű Monetáris Tanács célja az alapkamat folyamatos csökkentése. Ennek növekedésserkentő hatása azonban nem érzékelhető, mivel nem érinti a magyar gazdaság alapvető problémáját, a piacgazdasági intézményrendszer szétverése következtében általánossá vált bizalomhiányt, s az ennek következtében befagyott beruházási hajlandóságot. Az alapkamat választásokig tartó folyamatos csökkentésének szándéka a látványpolitizálás mind kockázatosabb eleme. Az amerikai pénzpumpa lassítása, Ukrajna és Törökország romló megítélése ugyanis a csökkenő magyar kamatfelárral együtt egyre fokozódó leértékelődési nyomás alá helyezheti a forintot. A gyenge forint az üzleti szféra és az állam adósságszolgálati terheit is emeli, egyúttal csökkentve keresletüket. Aligha véletlen, hogy a forint februári gyengülése után a GKI felmérése szerint látványosan romlott a gazdasági szereplőknek a magyar gazdaság kilátásairól alkotott véleménye.
A költségvetési tartalék már most megkezdődött felhasználása, a tervezettnél gyengébb forint és a forintkötvény-kamatok várható növekedése nyomán a 3% alatti idei államháztartási hiány csak évközi intézkedésekkel lesz elérhető.
A GKI prognózisa 2014-re
|
Megnevezés |
2011 |
2012 |
2013 |
2014 |
előrejelzés |
|||||
1. |
GDP (%) |
101,6 |
98,3 |
101,1 |
101,5 |
2. |
Ipari termelés (%) |
105,4 |
98,3 |
101,4 |
103 |
3. |
Beruházások (%) |
95,5 |
94,8 |
107,2 |
104 |
4. |
Építési-szerelési tevékenység (%) |
92,2 |
94,1 |
109,6 |
105 |
5. |
Kiskereskedelmi forgalom (%) |
100,2 |
98,1 |
100,9 |
101,5 |
6. |
Kivitel változása (folyó áron, euróban, %) |
112 |
100,2 |
102,5 |
104 |
7. |
Behozatal változása folyó áron, euróban, %) |
110,6 |
100,4 |
101,8 |
105 |
8. |
Külkereskedelmi egyenleg (milliárd euró) |
7,1 |
6,8 |
7,3 |
6,8 |
9. |
Folyó fizetési és tőkemérleg együttes egyenlege (milliárd euró) |
3,6 |
4,3 |
5,5** |
5,5 |
10. |
Euró átlagos árfolyama (forint) |
279,2 |
289,4 |
296,9 |
300 |
11. |
Államháztartás hiánya* (milliárd forint) |
1734,4 |
607,5 |
929,2 |
1000 |
12. |
Bruttó átlagkereset indexe |
105,2 |
104,6 |
103,4 |
103,5 |
13. |
Fogyasztói árindex |
103,9 |
105,7 |
101.7 |
101,5 |
14. |
Fogyasztói árindex az időszak végén (előző év azonos hónap = 100) |
104,1 |
105,0 |
100,4 |
102,9 |
15. |
Munkanélküliségi ráta az időszak végén (%) |
10,7 |
10,7 |
9,1 |
9,8 |
* Pénzforgalmi szemléletben, helyi önkormányzatok nélkül
** GKI becslése
A tényadatok forrása: KSH, MNB, NGM
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Orbán Viktor: jövőre reális a három százalékot meghaladó gazdasági növekedés
Reális a három százalékot meghaladó gazdasági növekedés 2025-ben Magyarországon –…
Tovább olvasom >Nehéz helyzetben a sertéshúságazat: emelkedő költségek, csökkenő fogyasztás és átalakuló szokások
Évek óta kihívásokkal néz szembe a hazai és az uniós…
Tovább olvasom >Az NGM tájékoztató levélben kéri az embereket, hogy költsenek
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) tájékoztató levélben fogja értesíteni az önkéntes…
Tovább olvasom >