GKI: Növekedési fordulat?

Szerző: trademagazin Dátum: 2014. 03. 03. 09:11

A GKI Gazdaságkutató Zrt. szerint a választási gazdaságpolitika rövidtávon ugyan élénkítő hatású, de a  jogbiztonság és a tőkevonzó képesség helyreállítása híján nem teremti meg a növekedés tartós alapjait. Ezért a GKI 2014. évi növekedési előrejelzése változatlanul pesszimistább a kormányénál. A javuló európai konjunktúra ugyan serkenti a magyar exportot, valamelyest növekszik a lakosság vásárlóereje és ezzel egyes belföldi piacra termelő illetve szolgáltató cégek teljesítménye is, mindez azonban alig több mint helyettesíti a mezőgazdaság aligha megismételhető tavalyi dinamizmusát.

A magyar gazdaság 2013-ban a stagnáló EU-hoz és a még visszaeső (-0,4%) euróövezethez képest jól teljesített, 1,1%-kal növekedett. A régióban a balti országok, Románia és Lengyelország gyorsabban, de Szlovákia és Bulgária lassabban fejlődött, Csehországban, Szlovéniában és Horvátországban pedig folytatódott a visszaesés. A magyar gazdaság tavalyi teljesítményét azonban jelentősen javította, hogy a növekedés a 2012. évi 1,7%-os visszaesés következtében egy nagyon alacsony bázishoz képest következett be, s ráadásul a jó időjárás miatt nagyrészt a mezőgazdaságnak volt köszönhető. (Az időjárást figyelmen kívül hagyva a 2012-es, kb. 1%-os GDP-csökkenést 2013-ban mintegy 0,3%-os növekedés követte.) A 2011-13. évi átlagot tekintve a 0,4%-os magyar dinamika nem haladja az EU átlagát, s a régióban hét ország jobban, három pedig rosszabbul teljesített nálunk.

A GKI 2014-re 1,5% körüli, az EU átlagával megegyező, de a régióban csak a szlovénnél és horvátnál kedvezőbb növekedést vár. A GKI az EU-támogatású beruházások korábban gondoltnál gyorsabb dinamikája alapján emelte 1,3%-ról 1,5%-ra GDP-növekedési prognózisát. Az európai konjunktúra javulása az ipari termelés enyhe, 3%-ra gyorsulását valószínűsíti. Az építőipar dinamikája azonban – bár viszonylag gyors marad – várhatóan lassulni fog. Tavaly nagyon kevés, 7300 lakás épült, idén további csökkenés valószínű. Az üzleti beruházások alig bővülnek, a növekedési hitel program hatása minimális. A reálkeresetek 2% körüli emelkedése a kiskereskedelmi forgalom és a fogyasztás 1,5% körüli bővülését eredményezheti. A lakosság ugyanis a gyenge forint következtében emelkedő devizahitel-terhek, a hitelpiac befagyása, illetve a változatlanul nagy bizonytalanság miatt csak óvatosan költ. A bizonytalanság egyaránt kiterjed a munkahelyekre, a diktált árcsökkentések fenntarthatóságára, az egészségügyi ellátás rohamos romlására vagy a majdani nyugdíj nagyságára. A gyenge forint jövedelem-elszívó hatása a devizahiteles családokban nagyobb, mint a rezsicsökkentésé!

A gyenge hitelességű Monetáris Tanács célja az alapkamat folyamatos csökkentése. Ennek növekedésserkentő hatása azonban nem érzékelhető, mivel nem érinti a magyar gazdaság alapvető problémáját, a piacgazdasági intézményrendszer szétverése következtében általánossá vált bizalomhiányt, s az ennek következtében befagyott beruházási hajlandóságot. Az alapkamat választásokig tartó folyamatos csökkentésének szándéka a látványpolitizálás mind kockázatosabb eleme. Az amerikai pénzpumpa lassítása, Ukrajna és Törökország romló megítélése ugyanis a csökkenő magyar kamatfelárral együtt egyre fokozódó leértékelődési nyomás alá helyezheti a forintot. A gyenge forint az üzleti szféra és az állam adósságszolgálati terheit is emeli, egyúttal csökkentve keresletüket. Aligha véletlen, hogy a forint februári gyengülése után a GKI felmérése szerint látványosan romlott a gazdasági szereplőknek a magyar gazdaság kilátásairól alkotott véleménye.

A költségvetési tartalék már most megkezdődött felhasználása, a tervezettnél gyengébb forint és a forintkötvény-kamatok várható növekedése nyomán a 3% alatti idei államháztartási hiány csak évközi intézkedésekkel lesz elérhető.

A GKI prognózisa 2014-re

 

Megnevezés

2011

2012

2013

2014

előrejelzés

1.

GDP (%)

101,6

98,3

101,1

101,5

2.

Ipari termelés (%)

105,4

98,3

101,4

103

3.

Beruházások (%)

95,5

94,8

107,2

104

4.

Építési-szerelési tevékenység (%)

92,2

94,1

109,6

105

5.

Kiskereskedelmi forgalom (%)

100,2

98,1

100,9

101,5

6.

Kivitel változása (folyó áron, euróban, %)

112

100,2

102,5

104

7.

Behozatal változása folyó áron, euróban, %)

110,6

100,4

101,8

105

8.

Külkereskedelmi egyenleg (milliárd euró)

7,1

6,8

7,3

6,8

9.

Folyó fizetési és tőkemérleg együttes egyenlege (milliárd euró)

3,6

4,3

5,5**

5,5

10.

Euró átlagos árfolyama (forint)

279,2

289,4

296,9

300

11.

Államháztartás hiánya* (milliárd forint)

1734,4

607,5

929,2

1000

12.

Bruttó átlagkereset indexe

105,2

104,6

103,4

103,5

13.

Fogyasztói árindex

103,9

105,7

101.7

101,5

14.

Fogyasztói árindex az időszak végén

(előző év azonos hónap = 100)

104,1

105,0

100,4

102,9

15.

Munkanélküliségi ráta az időszak végén (%)

10,7

10,7

9,1

9,8

 *      Pénzforgalmi szemléletben, helyi önkormányzatok nélkül

**    GKI becslése

A tényadatok forrása: KSH, MNB, NGM 

 

 

 

 

 

Kapcsolódó cikkeink