GKI: a minimálbér-emelés a vártnál kevésbé érintette a nettó kereseteket

A minimálbér-emelés a vártnál kevésbé érintette a nettó kereseteket, ugyanis az úgynevezett adóoptimalizálók körében – akik vállalkozóként minimálbérre jelentették be magukat – 2 százalékkal, a minimálbéren foglalkoztatott munkavállalóknál 8,5 százalékkal, míg a szakmunkás garantált bérminimumon foglalkoztatottaknál 9 százalékkal emelkedtek átlagosan a nettó bérek 2016 decembere és 2017 májusa között – derül ki a GKI Gazdaságkutató Intézet májusi lakossági felméréséből, amit szerdán juttattak el az MTI-nek.

Hozzátették ugyanakkor, hogy az idén január 1-jén életbe lépett béremelés miatt a minimálbér bruttó értéke 15, a szakmunkás garantált bérminimum bruttó értéke pedig 25 százalékkal emelkedett. A kutatás szerint a nettó és a bruttó keresetek növekedésének eltérő mértéke azzal magyarázható, hogy a reprezentatív, 1000 munkavállalóra kiterjedő felmérésben nem a „bevallott”, hanem a ténylegesen megkapott jövedelemre kérdeztek rá.
Az életkor szerinti bontást tekintve a 30 év alattiak a minimálbérnél és a garantált bérminimumnál is 9 százalék körüli nettó béremelkedésről, a már tapasztalt középkorú szakmunkások viszont 12 százalékos kereset növekedésről, míg az idősebb szakmunkások csupán 2,4 százalékos fizetésemelésről számoltak be. A település szintű bontás pedig arra mutatott rá, hogy a budapesti garantált bérminimumon foglalkoztatott szakmunkások nettó bére 15,5 százalékkal emelkedett, ezzel szemben a fővárosban minimálbéren foglalkoztatottak nettó fizetése nem változott az előző év decemberéhez képest – olvasható a GKI felmérésében.
A GKI májusi lakossági felmérése arra mutatott rá, hogy bár a vállalatok formálisan eleget tettek törvényi kötelezettségüknek, azonban a nettó fizetéseket nem növelték ilyen mértékben, így a korábbi szürkepénzek csökkenése érzékelhető a nettó keresetek szerényebb emelkedésében. (MTI)