GKI: Idén is gyorsan nő a lakosság fogyasztása

A korábban gondoltnál gyorsabban emelkedő GDP, keresetek és fogyasztás alapján a GKI 3,8%-ról 4%-ra emelte idei növekedési előrejelzését. A belföldi felhasználás gyors emelkedése miatt a külkereskedelmi többlet csökken, a külső egyensúly azonban az EU-transzferek gyorsuló beérkezése következtében tovább javul.

Mivel a költségvetés széles körben előlegezi meg azok beérkezését, a pénzforgalmi hiány magas, az államadósság csökkenése pedig szerény lesz. Az EU a kedvező konjunktúrához viszonyítva magas hiány miatt kiigazítást vár a magyar kormánytól. A világgazdaságban a kereskedelmi háború eszkalációjának veszélye csökkent, az iráni, a török és az olasz helyzet viszont az energiaárakra és árfolyamokra már most is negatívan hat.

Márciusban az ipar és különösen az építőipar növekedése látványosan lefékeződött, az iparé az első kéthavi, átlagosan 5,4%-os bővülés után 2,4%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest, az építőipar dinamikája pedig az első kéthavi 35% után 1,4%-ra zuhant. Ebben szerepe volt a sok márciusi hosszú hétvége következtében kevesebb munkanapnak, de a lassulás ennek figyelembe vétele mellett is látványos. Az építőiparban az év egészében is a 2017. évi 30%-nál sokkal szerényebb, de így is gyors, 10% körüli emelkedés várható. Az iparban a járműipari konjunktúra bizonytalansága ellenére még lehetséges a tavalyi 5% körüli ütem megközelítése. A korai húsvét megdobta a márciusi kiskereskedelmi forgalmat, mely az első kéthavinál közel 1,5 százalékponttal gyorsabban, 8,5%-kal bővült. A szálláshelyek árbevétele pedig 17%-kal, az első két havinál csaknem kétszer gyorsabban emelkedett. Idén a lakosság fogyasztása 4-4,5%-kal bővül.
A bruttó keresetek dinamikája lassuló, de még mindig gyors. 2018-ban 7% körüli, nagyon magas, de a tavalyi kétszámjegyűnél kisebb reálkereset-növekedés várható. A munkanélküliség egy év alatt 0,7 százalékponttal, 3,9%-ra csökkent, ráadásul ez a közmunkás-létszám több mint 20%-os mérséklődése mellett ment végbe. Ez az adat az egyik legkisebb az EU-ban. Ha azonban a közmunkásokat is munkanélkülinek tekintenénk, a magyar munkanélküliségi ráta 7,4% körüli lenne, ami magasabb az EU átlagánál.

Az infláció áprilisra 2,3%-ra gyorsult, az első négy hónap átlaga 2,1%. A leggyorsabban az élvezeti cikkek ára emelkedett; a dohányáruknál júliustól újabb adóemelés várható. Átlagon felüli az élelmiszerek áremelkedése is. Az üzemanyagoké áprilisban kezdett emelkedni, majd májusban kapott lendületet a világpiaci olajár emelkedése és a forint gyengülése következtében. A benzin 400 forint körüli literenkénti ára azonban még így is jóval elmarad a hat évvel ezelőtti 450 forintos ártól. Az év egészében 3% körüli áremelkedés valószínű. A forint gyengülése – mivel a Fed kamatemeléseit az MNB nem követi – várható volt, gyors és látványos bekövetkezte azonban főleg a Törökország iránti bizalmatlanság tovaterjedésének következménye.
Bár az európai módszertan szerint számított GDP-arányos államháztartási deficit minden bizonnyal 3% alatti marad, azonban az un. strukturális deficit – amely a gazdaság konjunkturális állapotát is figyelembe veszi – lényegesen magasabb lesz az EU-nak ígértnél. Emellett a GDP-arányos államadósság várhatóan kb. 0,5 százalékpontos, 73%-ra való csökkenése ugyancsak kisebb az EU által elvártnál.