GKI: Húzd meg, ereszd meg

A GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint az idei év egészében az I. negyedévihez hasonló, 1,5% körüli visszaesés várható. A II. félévben az autóipari beruházások hatására a kivitel emelkedni fog, a belső keresletben azonban nem várható javulás. Az éves szinten 1,5% körüli cserearány-romlás is szűkíti a belföldön elosztható jövedelmet. A tárgyalások megkezdése az IMF-fel és az EU-val erősítette a forintot és csökkentette a magyar kockázati felárat. Ez azonban átmenetinek bizonyulhat, mivel a kormány politikájában és gazdaságpolitikájában nem látszik az a fordulat, amely szükséges lenne a megállapodáshoz, s a gazdaság iránti befektetői bizalom növekedéséhez. A júliusban bejelentett, az idei és jövő évi költségvetést fellazító döntések még a túlzottdeficit-eljárás jövő évi megszüntetését is veszélyeztetik.

A II. negyedévről rendelkezésre álló adatok az I. negyedévi visszaesés folytatódását jelzik. Ez Görögország és Portugália után a legrosszabb az EU-ban, s messze elmarad a régiós országok többségétől. Vagyis a visszaesés aligha magyarázható külső okokkal, abban a magyar belső keresletnek, s emögött a gazdaságpolitikának döntő szerepe van. Az idei első öt hónapban a magyar ipar termelése 0,7%-kal csökkent, kivitele stagnált, belföldi értékesítése 2%-kal mérséklődött. A teljes magyar export – ami korábban gyorsan nőtt – euróban számítva 1%-kal csökkent. A gyenge forint – bár egyes ágazatok, például az élelmiszeripar kivitelét segíti -, ezt a tendenciát nem tudta megakadályozni, miközben a devizában eladósodottak terheinek növekedése következtében csökkentette a belföldi keresletet. A cserearány-romlás az első négy hónapban 2,5% volt, vagyis a devizában mért importárak sokkal gyorsabban emelkedtek az exportáraknál. Az építőipari visszaesés több mint 10%-os. A munkanélküliségi ráta 0,2 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbinál. A foglalkoztatás statisztikailag ugyan kissé emelkedett, ez azonban a bővülő közfoglalkoztatás eredménye. Az első öt hónapban az ezen kívüli költségvetési szférában 2,4%-kal, az öt főnél többet foglalkoztató versenyszektorban 1,6%-kal csökkent a létszám. Az infláció idén jóval 5% fölé ugrott, az év egészében az I. félévihez hasonló, 5,7%-os áremelkedés várható. Az áremelkedés mintegy 40%-a az adóemelések következménye. A reálkeresetek az első öt hónapban 3,6%-kal csökkentek. Az év egészében összességében ennél kisebb, 3% körüli visszaesés prognosztizálható. A reáljövedelem hasonló, a fogyasztás 2,5% körüli mérséklődése valószínű. A beruházások az év egészében 4%-kal csökkennek, új, jelentős fejlesztés indulásáról szinte nincs információ. Növekedésre csak a kivitelben lehet számítani, részben a belépő autóipari beruházások hatására.

Az államháztartás idei hiánya várhatóan meghaladja a GDP törvényben előirányzott 2,5%-át, de feltehetőleg 3% alatt marad. A túl optimista gazdasági növekedésre alapozott költségvetés okozta feszültségeket az évközi zárolások és intézkedések még ellensúlyozni tudták, az országgyűlés által júliusban elfogadott 100 milliárd forintos kiadásnövelésnek azonban egyelőre nincs fedezete. A munkahely-védelmi akcióterv 2013-ra tervezett 300 milliárd forintos adóbevétel-csökkenésének ugyancsak papíron van meg az ellentétele. Így fennáll a veszélye annak, hogy Magyarország 2013-ban mégsem kerül ki a túlzottdeficit-eljárás alól, illetve ennek elkerülése érdekében a már ismerteken kívül további kiigazító lépéseket kell tennie. A kormány szavakban gyors IMF-megállapodásra törekszik, valójában azonban az eddigi időhúzás, valamint a számos területen deklarált merevség, sőt az újabb és újabb mesterséges akadályok – például a tranzakciós adó MNB-re való kivetése – következtében ez a szándék megkérdőjeleződik. Az elmúlt hónapokhoz viszonyítva viszonylag erős forint tartós fennmaradására ezért egyelőre nem lehet számítani, ellenkező irányú kilengést viszont a külső körülmények romlása kiválthat. Félő, hogy az IMF-fel való tényleges megállapodásra csak ilyen kilengések, és így egyre nagyobb károk elszenvedése után kerül sor.