GKI: Hány főt érintenek a kötelező béremelések?

A GKI Gazdaságkutató Zrt. februári vállalati felmérése a minimálbér-emelés vállalati hatásait vizsgálta. Fontos kiemelni, hogy a felmérésben (5 fő feletti vállalkozások, 931 válasz) felül-reprezentáltak a magyar tulajdonú kis- és középvállalkozások, illetve nagyvállalatok, s alul-reprezentáltak a külföldi tulajdonú nagyvállalatok.

Minél nagyobb az adott vállalkozás, annál kevesebb munkavállalót érint a minimálbéremelés okozta bérnövekedés. Míg a 20 fő alatti vállalkozások esetében a dolgozók 29%-a, s a 21-50 fő közötti kategóriában is a munkavállalók 23%-a érintett, addig a 250 fő feletti vállalatoknál már csak a létszám 14%-a minimálbéres. A garantált bérminimum (szakmunkás minimálbér) esetében a 20 fő alatti cégek dolgozóinak közel harmada (31%) kap ekkora bért. Ez az arány a vállalati méret növekedésével kissé csökken (21-25%-ra), s a nagyvállalatoknál éri el a mélypontot 15%-kal.

Az egyes ágazatokat eltérő súllyal érintik az intézkedések. A kötelező minimálbéremelés a leginkább a könnyűiparnak okoz nehézséget, ott a dolgozók 37%-a minimálbéren foglalkoztatott, de az élelmiszeripart, a kereskedelmet és az építőipart is átlag felett sújtja (a létszám 27-28%-ának kell emelni a bérét). Átlag alatt van ilyen foglalkoztatott a fémiparban (13%), a vegyiparban (15%), a gépiparban (16%), az egyéb feldolgozóiparban (19%), valamint az üzleti szolgáltatásokban (20%). A garantált bérminimum emelése hasonló „rangsort” alakít ki. A három leginkább sújtott ágazat a könnyű-, az építő- és az élelmiszeripar, ahol átlagosan a létszám 32-35%-a alacsony bérű szakmunkás. A kereskedelemben és az üzleti szolgáltatásokban minden negyedik, az egyéb feldolgozóiparban minden ötödik munkavállalónak emiatt emelni kellene a bérét. A legjobb helyzetben ebben a tekintetben a gépipari cégek vannak, ahol a létszám 12%-a van szakmunkás minimálbéren.
A kötelező béremelések a dolgozók hány százalékát érintik (2017. február)

Forrás: GKI

A felmérésből tehát kirajzolódik, hogy a hazai kkv- és nagyvállalati kör nagy terhet kapott a „nyakába”. A 4 százalékpontos járulékcsökkentés a nagy érintett létszám miatt alig jelent érdemi segítséget ebben a körben, így kérdéses, hogy ezt hogyan tudják majd „kigazdálkodni” a kisebb vállalatok, másrészt, hogy részben emiatt, hogyan alakulnak a minimálbéremelésből befolyó állami bevételek, egy egyébként erősen túladóztatott körből.