GKI: Gyorsuló, de szerény növekedés

A magyar gazdaság 2016 első félévében csak 1,7%-kal (2015 első félévében még 3,1%-kal) növekedett. Ráadásul az EU-ban használatos (például az egyes negyedévek eltérő számú munkanapját is figyelembe vevő) statisztika szerint a GDP első félévi növekedése csak 1,2%. Ezért – bár a második negyedévi növekedés érezhetően magasabb volt az első negyedévinél, s további gyorsulás valószínű – rendkívül valószínűtlen a kormány által várt 2,5%-os, s különösen az MNB által prognosztizált 2,8%-os idei növekedés elérése. A GKI egyelőre nem változtat 2%-os idei növekedési előrejelzésén, de az ennél kisebb ütemnek nagyobb a valószínűsége, mint a magasabbnak. Az első félévi magyar növekedés egyébként nemcsak regionális versenytársaink többségétől maradt el – a lengyel dinamika 2,8%, a szlovák 3,7%, a román egyenesen 5% volt – de az EU átlagát (1,8%) sem érte el.

Az ipari termelés az első félévben 2,3%-kal haladta meg a tavalyit, a termelés szintje pedig júniusban alig volt nagyobb a tavaly decemberinél. Az építőipari termelés első félévi zuhanása több mint 25%-os, áprilistól kezdve azonban az előző hónaphoz képest már növekedés volt tapasztalható. A második félévben mindkét ágazatban az első félévinél kedvezőbb teljesítmény várható. A kiskereskedelmi forgalom több mint 5%-kal emelkedett, az év egészében is hasonló ütem várható. Az export euróban számolva az első félévben 2 százalékponttal gyorsabban bővült az importnál. A cserearányok az első öt hónapban 2,5%-kal javultak, az év hátralevő részében azonban ennél kisebb javulás valószínű (a tavalyi világpiaci energiaár-esés bázisba kerülése miatt).

A bruttó keresetek az idei első félévben 6%-kal, a reálkeresetek 7,5%-kal emelkedtek. A közfoglalkoztatottakat nem számítva a versenyszférában közel 7%-kal, a költségvetési szektorban 12%-kal nőtt a reálkereset. Az első hét hónapban az árszínvonal gyakorlatilag nem változott, éves átlagban 0,5% körüli áremelkedés, 7% közeli reálkereset-emelkedés valószínű. Mindez az I. negyedévi 4%-os fogyasztásbővülés gyorsulását is elképzelhetővé teszi.

Az elmúlt hónapokban a gazdaságpolitikában csendes egyensúlyrontó változás kezdődött. A kormány a számszerűen kedvező év eleji adatok alapján júniusban módosította a 2016. évi költségvetést, mintegy 500 milliárd forintot osztva szét, őszre pedig egy gazdaságélénkítő csomagot ígér, s kényszerű kiadásai is lesznek (például a kórházak újratermelődő adósságállománya miatt). Ezért – bár az államháztartási hiány az első hét hónapban még nagyon kedvező -, 2016-ban a tervezett 2%-nál magasabb, 2,3%-os deficit valószínű. A GDP-arányos államadósságban a GKI csak szerény csökkenésre, 75% körüli év végi értékre számít, mivel az új EU-pályázatok gyorsított beindításához szükséges költségvetési megelőlegezést csak részben tudja ellensúlyozni a földárverési bevételek adósságcsökkentésre tervezett fordítása; a GDP pedig elmarad a kormányzat által prognosztizálttól.

A GKI prognózisa 2016-ra

*      Pénzforgalmi szemléletben, helyi önkormányzatok nélkül

**    2016. I. negyedév

*** 2016. I-VII. hó

**** 2016. II. negyedév

A tényadatok forrása: KSH, MNB, NGM