GKI: folyamatosan nő a nemzetközi kereskedelmi láncok súlya
A magyarországi tizenegy kereskedelmi üzletlánc 2020-ban 7,3 százalékkal több, 5306 milliárd forint bruttó forgalmat ért el, ezzel 2007-hez képest 96 százalékkal bővült, vagyis csaknem megkétszereződött a piac – hívta fel a figyelmet a GKI Gazdaságkutató legfrissebb elemzésében.
Az MTI-nek küldött szerdai közlemény szerint eközben e piac szerkezetében jelentős változások következtek be: részben új boltok alapításával, részben a többi üzletlánc és egyéni kereskedő vásárlói körének elszippantásával előre törtek a diszkontláncok. 2010 és 2020 között a Lidl bolthálózata 51, az Aldié 74, míg a Penny Marketé 40 üzlettel bővült, forgalmuk pedig rendre 3,7, 6,7, illetve 2,3-szeresére emelkedett. Ezzel 2020-ra a Lidl lett a legnagyobb kereskedelmi üzletlánc Magyarországon.
Az elemzés szerint rajtuk kívül főként a Spar tudott nőni: az elmúlt évtizedben 189 új egységet nyitott, forgalma pedig közel megduplázódott. A Tesco és Auchan csak lassabban tudott bővülni. Előbbi 2013 óta be is zárta néhány üzletét, forgalma tíz év alatt mindössze 11 százalékkal bővült. Az Auchan elsősorban a Cora felvásárlásával és szupermarketek nyitásával növelte egységeinek számát, és 88 százalékkal árbevételét.
Az elmúlt 10 év átrendeződésének elszenvedői a főként kisebb élelmiszerboltokat működtető Coop, Reál és CBA. A lánchoz tartozó üzletek száma mindhárom esetben jelentősen csökkent, míg a forgalom éves átlagban 2-3 százalékkal nőtt vagy stagnált.
A piac szerkezetének fenti átrendeződését részben a lakossági vásárlóerő alakulása és a többi bolt megszűnése is elősegítette. A községekben, ahol a „láncmentes” kisboltok mellett a Coop, a Reál és a CBA van jelen, 2012 és 2019 között nominálisan 76 százalékkal nőtt a vásárlóerő, ugyanakkor Budapesten 85 százalékkal, míg a többi városban 78 százalékkal. Ez a többi lánc számára előnyt jelentett.
A GKI elemzése szerint a beszerzési árak és a munkaerőköltségek gyors, míg a kistelepülési vásárlóerő ennél lassabb növekedése mellett egyre több kisbolt jut el addig a pontig, hogy működését a továbbiakban nem tudja rentábilis keretek között folytatni. 2007-2020 között a kereskedelmi láncok boltjainak száma 24 százalékkal csökkent úgy, hogy közben a nemzetközi láncok bolthálózata bővült. 2020-ban 750 élelmiszer jellegű, nagyobb részt nem lánchoz tartozó bolt szűnt meg. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
Az Országos Kereskedelmi Szövetség javaslatokat dolgozott ki az árréscsökkentést célzó intézkedések kivezetéséről
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) benyújtotta a kormánynak a GKI…
Tovább olvasom >Májusban csökkent a GKI konjunktúra indexe
A GKI Gazdaságkutató Zrt. – az EU támogatásával végzett –…
Tovább olvasom >Fél évszázad után lecserélik a vonalkódokat
Hamarosan új korszak kezdődik a kiskereskedelemben: világszerte bevezetik a GS1…
Tovább olvasom >További cikkeink
Augusztus végéig meghosszabbítják az élelmiszerek árréscsökkentését
Nagy István agrárminiszter a saját Facebook-oldalán jelentette be, hogy a…
Tovább olvasom >Szigorodnak a húskészítményekre vonatkozó szabályok – új fogalom is bekerül a rendeletbe
Újabb, a hazai élelmiszerszabályozást érintő módosítási tervezet jelent meg: az…
Tovább olvasom >EUDR országértékelések – avagy melyek az erdőirtás szempontjából kockázatos országok
Az Európai Bizottság május 23-án közzétette az EUDR (erdőírtás mentes…
Tovább olvasom >