GKI: folyamatosan nő a nemzetközi kereskedelmi láncok súlya
A magyarországi tizenegy kereskedelmi üzletlánc 2020-ban 7,3 százalékkal több, 5306 milliárd forint bruttó forgalmat ért el, ezzel 2007-hez képest 96 százalékkal bővült, vagyis csaknem megkétszereződött a piac – hívta fel a figyelmet a GKI Gazdaságkutató legfrissebb elemzésében.
Az MTI-nek küldött szerdai közlemény szerint eközben e piac szerkezetében jelentős változások következtek be: részben új boltok alapításával, részben a többi üzletlánc és egyéni kereskedő vásárlói körének elszippantásával előre törtek a diszkontláncok. 2010 és 2020 között a Lidl bolthálózata 51, az Aldié 74, míg a Penny Marketé 40 üzlettel bővült, forgalmuk pedig rendre 3,7, 6,7, illetve 2,3-szeresére emelkedett. Ezzel 2020-ra a Lidl lett a legnagyobb kereskedelmi üzletlánc Magyarországon.
Az elemzés szerint rajtuk kívül főként a Spar tudott nőni: az elmúlt évtizedben 189 új egységet nyitott, forgalma pedig közel megduplázódott. A Tesco és Auchan csak lassabban tudott bővülni. Előbbi 2013 óta be is zárta néhány üzletét, forgalma tíz év alatt mindössze 11 százalékkal bővült. Az Auchan elsősorban a Cora felvásárlásával és szupermarketek nyitásával növelte egységeinek számát, és 88 százalékkal árbevételét.
Az elmúlt 10 év átrendeződésének elszenvedői a főként kisebb élelmiszerboltokat működtető Coop, Reál és CBA. A lánchoz tartozó üzletek száma mindhárom esetben jelentősen csökkent, míg a forgalom éves átlagban 2-3 százalékkal nőtt vagy stagnált.
A piac szerkezetének fenti átrendeződését részben a lakossági vásárlóerő alakulása és a többi bolt megszűnése is elősegítette. A községekben, ahol a „láncmentes” kisboltok mellett a Coop, a Reál és a CBA van jelen, 2012 és 2019 között nominálisan 76 százalékkal nőtt a vásárlóerő, ugyanakkor Budapesten 85 százalékkal, míg a többi városban 78 százalékkal. Ez a többi lánc számára előnyt jelentett.
A GKI elemzése szerint a beszerzési árak és a munkaerőköltségek gyors, míg a kistelepülési vásárlóerő ennél lassabb növekedése mellett egyre több kisbolt jut el addig a pontig, hogy működését a továbbiakban nem tudja rentábilis keretek között folytatni. 2007-2020 között a kereskedelmi láncok boltjainak száma 24 százalékkal csökkent úgy, hogy közben a nemzetközi láncok bolthálózata bővült. 2020-ban 750 élelmiszer jellegű, nagyobb részt nem lánchoz tartozó bolt szűnt meg. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
GKI Elemzés: Beruházunk, mégsem haladunk
A GKI az elmúlt időszakban átfogó elemzéssorozatot készített a magyar…
Tovább olvasom >GKI: Távol még az árstabilitás – idén 4,3%-os árindex várható
2025 májusában a KSH 4,4%-os fogyasztói árindex emelkedésről számolt be,…
Tovább olvasom >GKI Elemzés: Kiéheztetett, de hatékony a pénzügyi szektor
A munkatermelékenység elemzése során a feldolgozóipar, az építőipar, a kereskedelem…
Tovább olvasom >További cikkeink
„A polc nemcsak hely, hanem stratégia” – a P&G újragondolja a vásárlói élményt Magyarországon
Interjú Joanna Bohdanowicz-cal, a Procter & Gamble Közép-európai szenior igazgatójával…
Tovább olvasom >Brüsszel eljárást indított Magyarország ellen az árréskorlátozások miatt
Két kötelezettségszegési eljárást is indított Magyarország ellen az Európai Bizottság,…
Tovább olvasom >Májusban lassult az éves infláció az euróövezetben és az EU-ban
Az euróövezetben és az Európai Unióban is lassult az éves…
Tovább olvasom >