GKI elemzés: Több mint ezermilliárd forintot kapnak a magyarok

Kamatfizetések hatása a lakosságra

A Nemzetgazdasági Minisztérium adatai szerint 2025-ben az állam 1700 milliárd forint kamatot fizet ki a lakossági befektetőknek, amelyből 1300 milliárd forint a PMÁP-hoz kapcsolódik. Ez több százezer háztartás pénzügyi helyzetét érinti közvetlenül, és jelentős hatással van a lakossági fogyasztásra, illetve a megtakarítási stratégiákra.

Az alábbi grafikon bemutatja a lakossági állampapírpiacon kifizetett kamatok éves alakulását:

Lakossági állampapírokhoz kapcsolódó kamatkifizetések (milliárd forint)

PMÁP visszaváltási trendek-lakossági bizalom megvan.

Bár a kamatfizetések nagysága jelentős, az adatok azt mutatják, hogy a befektetők többsége megtartja az állampapírjait. A kamatfizetés utáni első 3-5 napon a visszaváltási arány 20% körül alakul, és két hét elteltével sem haladja meg a 30%-ot. Ez azt jelzi, hogy a PMÁP továbbra is hosszú távú befektetési eszközként funkcionál a lakosság körében.

Elemzés:

• Az 2033/I sorozat visszaváltási aránya a legmagasabb, ami arra utalhat, hogy a hosszabb futamidejű PMÁP-okat többen eladják.
• A 2028/I és 2027/K sorozatok alacsony visszaváltási aránya arra enged következtetni, hogy, kedvezőbb kamatozásuk miatt, a befektetők hosszabb távon kívánják megtartani ezeket az állampapírokat.
• A régebbi sorozatok nagyobb arányú visszaváltása azt mutathatja, hogy az újabb állampapírok kedvezőbb feltételeket kínálnak, ezért a megtakarítók átcsoportosítják pénzüket.

Ez megerősíti, hogy a magyar lakosság továbbra is bízik az állampapírokban, és sokan hosszú távon megtartják befektetéseiket. ​​

PMÁP visszaváltási arányok különböző sorozatoknál

Az elkészített grafikon bemutatja a Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) különböző sorozatainak visszaváltási arányait a kamatfizetést megelőző és követő napokban.

• 2033/I sorozat (kék): Ez mutatja a legmagasabb visszaváltási arányt, amely az első napokban meredeken emelkedik, majd fokozatosan eléri az 50%-ot. Ez azt jelzi, hogy a hosszabb futamidejű PMÁP-okat többen eladják a kamatfizetés után.
• 2030/I sorozat (zöld): Közepes visszaváltási arányt mutat, amely a kamatfizetés utáni első napokban gyorsan növekszik, majd fokozatosan stabilizálódik 28% körüli értéknél.
• 2028/I sorozat (piros): Ez a legstabilabb sorozat, amelynek visszaváltási aránya lényegesen alacsonyabb marad, és 17% körüli értéknél áll meg. Ez arra utal, hogy a befektetők ezt a sorozatot hosszabb távon kívánják megtartani.

Az adatok azt mutatják, hogy az újabb PMÁP-sorozatok esetében a visszaváltási hajlandóság alacsonyabb, mint amit korábban várni lehetett. Mindez a lakossági bizalom erősödését és a hosszabb távú megtakarítások előnyben részesítését jelezheti. ​​

Másrészt a lakosság alapvetően kockázatkerülő, ezért a korábbi 2 évhez képest alacsonyabb kamatszintek ellenére is marad az állampapírnál. Nem is beszélve arról, hogy állampapír befektetéseit nem terheli sem nyereségadó, sem pedig szocho. Erősíti ezt továbbá, hogy legalábbis középtávon az infláció biztos, hogy velünk marad, mely a kamatprémiummal együtt megtartja vonzó befektetésnek a PMÁP-ot.

PMÁP visszaváltási arányok (%) a kamatfizetést követően

Mire költi a lakosság a kamatbevételt?

A kamatkifizetések jelentős része visszakerül a pénzügyi rendszerbe. A friss adatok szerint a lakosság a kapott kamatbevétel kétharmadát újra állampapírokba fekteti, míg a fennmaradó részt fogyasztásra, ingatlanvásárlásra vagy egyéb megtakarításokra fordítja. Mindez azt mutatja, hogy továbbra is bízik az állampapírban, legalábbis biztonságosabb és olcsóbb befektetésnek véli, mint az egyéb megtakarításokat (pl. befektetési alap, életbiztosítás stb.).

A következő grafikon szemlélteti a kamatbevétel felhasználásának megoszlását:

A kamatbevétel felhasználásának megoszlása (%)

​Összegzés és kilátások

A Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) továbbra is kiemelt szerepet tölt be a magyar lakosság megtakarítási stratégiájában, amit a magas kamatfizetések, az alacsony visszaváltási arány és az újrabefektetési trendek is alátámasztanak.

A GKI Gazdaságkutató fogyasztói bizalmi kutatása szerint a lakosság megtakarítási hajlandósága bő két éve emelkedő tendenciát mutat, ami hosszú távon is stabil alapot jelenthet a magyar államadósság finanszírozásában.

Forrás: GKI felmérések

A PMÁP iránti érdeklődés tartós erősödése mögött több tényező is meghúzódik:

• Növekvő hozamok és kamatfizetések: Az inflációhoz kötött hozamok jelentős bevételt biztosítanak a befektetőknek, ami ösztönzi az állampapírok tartását és újravásárlását.
• Csökkenő visszaváltási hajlandóság: Az újabb PMÁP-sorozatok esetében a befektetők hosszabb távon megtartják az állampapírokat, ami a stabilitás jele.
• Újrabefektetési hajlandóság: A lakossági kamatbevétel jelentős része visszakerül az állampapírpiacra, csökkentve az állam finanszírozási kockázatait.
• Makrogazdasági stabilitás: A lakosság részéről tapasztalható erős kereslet hozzájárul az államadósság fenntarthatóságához és az állampapírok versenyképességéhez más befektetési eszközökkel szemben.

De ne felejtsük el, hogy bár a PMÁP iránti bizalom folyamatosan erősödik, a makrogazdasági környezet változásai – például az infláció, a jegybanki alapkamat csökkentése. illetve a háborús konfliktushelyzetek és a nemzetközi pénzpiaci hatások – kockázatokat hordozhatnak. A GKI Gazdaságkutató továbbra is kiemelt figyelemmel kíséri a lakossági állampapírok piacát és azok hatását a magyar gazdaság stabilitására.