GKI Elemzés: Miért drágulnak folyamatosan az élelmiszerek?
Az elmúlt időszakban kiemelt figyelmet kapott az alapvető élelmiszerek – különösen a tej és a tojás – árának emelkedése, amely a lakosság széles rétegeit érinti. A magas élelmiszerárak kialakulása összetett folyamat, amelyet számos belföldi és nemzetközi tényező befolyásol. A korábbi évek tapasztalatai azt mutatják, hogy az árakat befolyásoló intézkedések – például az ársapkák – hatékonysága kérdéses lehet, hiszen ezek egyes termékek esetében hiányt eredményeznek, miközben a piaci szereplők más területeken próbálják ellensúlyozni a kieső bevételeiket.
A magas élelmiszerárak jelentette kihívások már a 2022–23-as időszakban is megmutatkoztak, amikor az ideiglenesen bevezetett árstopok és ársapkák alkalmazására került sor. Ezeket az intézkedéseket nem előzte meg széles körű szakmai és társadalmi egyeztetés. A korábbi árkorlátozásokkal kapcsolatban több szakmai szervezet, köztük az MNB is megfogalmazott kritikákat, mivel egyes termékek esetében ellátási nehézségekhez vezettek, és nem akadályozták meg az infláció további növekedését. A kereskedelmi szektor a kieső bevételeket más termékek árának emelésével kompenzálta, ami végső soron szintén hozzájárult az áremelkedéshez.
Mezőgazdasági és élelmiszeripari termelői, valamint az élelmiszerek fogyasztói árindexe, 2010=100%
2010-től 2021-ig 48-50%-kal növekedtek a vizsgált árindexek, ám 2021-től 2024-ig, 4 év alatt majdnem további 56%-kal emelkedett az élelmiszeripar árindex, miközben az élelmiszerek árindexe pedig 63%-kal. Vagyis az élelmiszeripari és a fogyasztói árindex erősen együtt mozgott, tehát a kiskereskedelmi láncok közel annyira emelték az áraikat, amennyivel drágábban vették meg az élelmiszeripari vállalatoktól a feldolgozott élelmiszert. A 2024-es szétnyílás pedig a kiskereskedelmi különadó emelésének „áldásos” hatása, amit részben az élelmiszereken hoztak be a kiskereskedők.
A termelési láncban egyet hátrébb ugorva kicsit más a helyzet. A termelői árindex, ami azt mutatja, hogy mennyivel drágábban vagy olcsóbban adják el a magyar mezőgazdasági termelők áruikat, sokkal ingadozóbb volt a másik kettőhöz képest. Ezt nyilván befolyásolja az időjárás okozta nagyobb bizonytalanság, ám az is fontos tényező, hogy kis arányú a hazai mezőgazdasági nyers termékek súlya a teljes lakossági fogyasztásban, részben azért is, mert a lakosság által megvett élelmiszerek egy része külföldről származik.
Milyen hazai hatások hajtották az élelmiszeripari és az élelmiszerárak növekedését? A fontosabb hatások közé tartozik a mezőgazdasági termelői árak emelkedése, az energiaárak megugrása (a hazai termelők kb. 20-30%-kal magasabb áron kapják a villamos energiát, mint EU-beli társaik), a hatósági díjak emelkedése, a csomagolóanyagok és az üzemanyagok (+90%) költségnövekedése (amit a termékdíjak – ERP – növekedése is táplált), s nem mellékesen a bérköltségek emelkedése és az élelmiszer-kiskereskedelem túlnyomóan nagy részét lebonyolító nagy nemzetközi láncokra kivetett kiskereskedelmi különadó. Ezen túlmenően drágult a raktározás, illetve a gyengébb euró árfolyam miatt az importált élelmiszerek is többe kerülnek.
A szállítás és raktározás, valamint a járműüzemanyagok árindexe, az euróárfolyam alakulása, 2010=100%
Ha megnézzük, hogy 2023-ban az élelmiszer-kiskereskedelemmel foglalkozó vállalatok mekkora mozgástérrel működtek, akkor látható, hogy 15,6%-os átlagos árréssel dolgoztak, ami még nem profit! Ebből az árréstömegből kell fedezniük a személy jellegű kiadásokat, ami az árrés kétharmadát tettei ki; az amortizációt, ami további 10%-ot ért el; illetve az egyéb működési költségeket (szállítás, marketing és reklámtevékenység stb.). Mindezek alapján az élelmiszerárak emelkedése több összetett, hazai és nemzetközi tényező együttes hatásának eredménye.
Kapcsolódó cikkeink
Augusztusban négyhavi csúcsára ért fel a GKI konjunktúra indexe
A GKI Gazdaságkutató Zrt. – az EU támogatásával végzett –…
Tovább olvasom >GKI Elemzés: A bizalom lehet a kulcs a mesterséges intelligencia elterjedésében
A GKI júliusban 1000 fős reprezentatív mintán kutatást végzett a…
Tovább olvasom >Századvég: az aszály hajtotta fel a júliusi élelmiszerárakat
Júliusban az éves infláció 4,3 százalékra lassult, havi összevetésben azonban…
Tovább olvasom >További cikkeink
A robbanásszerű keresletnövekedésre válaszul bővíti joghurtgyárát a Danone az USA-ban
Több millió dolláros beruházással bővíti az ohiói Minster városában található…
Tovább olvasom >A kávét és édességeket terhelő adók eltörlését tervezi Dánia
2027-re teljesen kivezetné a kávéra és édességekre kivetett adókat Dánia,…
Tovább olvasom >Neubauer Katalin: az árrésstop és a plázastop nem a kiskereskedelem érdekeit szolgálja
A kormány meghosszabbította az árrésstopot és szigorította a plázastop szabályait,…
Tovább olvasom >