GKI Elemzés: Miért drágulnak folyamatosan az élelmiszerek?
Az elmúlt időszakban kiemelt figyelmet kapott az alapvető élelmiszerek – különösen a tej és a tojás – árának emelkedése, amely a lakosság széles rétegeit érinti. A magas élelmiszerárak kialakulása összetett folyamat, amelyet számos belföldi és nemzetközi tényező befolyásol. A korábbi évek tapasztalatai azt mutatják, hogy az árakat befolyásoló intézkedések – például az ársapkák – hatékonysága kérdéses lehet, hiszen ezek egyes termékek esetében hiányt eredményeznek, miközben a piaci szereplők más területeken próbálják ellensúlyozni a kieső bevételeiket.
A magas élelmiszerárak jelentette kihívások már a 2022–23-as időszakban is megmutatkoztak, amikor az ideiglenesen bevezetett árstopok és ársapkák alkalmazására került sor. Ezeket az intézkedéseket nem előzte meg széles körű szakmai és társadalmi egyeztetés. A korábbi árkorlátozásokkal kapcsolatban több szakmai szervezet, köztük az MNB is megfogalmazott kritikákat, mivel egyes termékek esetében ellátási nehézségekhez vezettek, és nem akadályozták meg az infláció további növekedését. A kereskedelmi szektor a kieső bevételeket más termékek árának emelésével kompenzálta, ami végső soron szintén hozzájárult az áremelkedéshez.
Mezőgazdasági és élelmiszeripari termelői, valamint az élelmiszerek fogyasztói árindexe, 2010=100%
2010-től 2021-ig 48-50%-kal növekedtek a vizsgált árindexek, ám 2021-től 2024-ig, 4 év alatt majdnem további 56%-kal emelkedett az élelmiszeripar árindex, miközben az élelmiszerek árindexe pedig 63%-kal. Vagyis az élelmiszeripari és a fogyasztói árindex erősen együtt mozgott, tehát a kiskereskedelmi láncok közel annyira emelték az áraikat, amennyivel drágábban vették meg az élelmiszeripari vállalatoktól a feldolgozott élelmiszert. A 2024-es szétnyílás pedig a kiskereskedelmi különadó emelésének „áldásos” hatása, amit részben az élelmiszereken hoztak be a kiskereskedők.
A termelési láncban egyet hátrébb ugorva kicsit más a helyzet. A termelői árindex, ami azt mutatja, hogy mennyivel drágábban vagy olcsóbban adják el a magyar mezőgazdasági termelők áruikat, sokkal ingadozóbb volt a másik kettőhöz képest. Ezt nyilván befolyásolja az időjárás okozta nagyobb bizonytalanság, ám az is fontos tényező, hogy kis arányú a hazai mezőgazdasági nyers termékek súlya a teljes lakossági fogyasztásban, részben azért is, mert a lakosság által megvett élelmiszerek egy része külföldről származik.
Milyen hazai hatások hajtották az élelmiszeripari és az élelmiszerárak növekedését? A fontosabb hatások közé tartozik a mezőgazdasági termelői árak emelkedése, az energiaárak megugrása (a hazai termelők kb. 20-30%-kal magasabb áron kapják a villamos energiát, mint EU-beli társaik), a hatósági díjak emelkedése, a csomagolóanyagok és az üzemanyagok (+90%) költségnövekedése (amit a termékdíjak – ERP – növekedése is táplált), s nem mellékesen a bérköltségek emelkedése és az élelmiszer-kiskereskedelem túlnyomóan nagy részét lebonyolító nagy nemzetközi láncokra kivetett kiskereskedelmi különadó. Ezen túlmenően drágult a raktározás, illetve a gyengébb euró árfolyam miatt az importált élelmiszerek is többe kerülnek.
A szállítás és raktározás, valamint a járműüzemanyagok árindexe, az euróárfolyam alakulása, 2010=100%
Ha megnézzük, hogy 2023-ban az élelmiszer-kiskereskedelemmel foglalkozó vállalatok mekkora mozgástérrel működtek, akkor látható, hogy 15,6%-os átlagos árréssel dolgoztak, ami még nem profit! Ebből az árréstömegből kell fedezniük a személy jellegű kiadásokat, ami az árrés kétharmadát tettei ki; az amortizációt, ami további 10%-ot ért el; illetve az egyéb működési költségeket (szállítás, marketing és reklámtevékenység stb.). Mindezek alapján az élelmiszerárak emelkedése több összetett, hazai és nemzetközi tényező együttes hatásának eredménye.
Kapcsolódó cikkeink
Az Országos Kereskedelmi Szövetség javaslatokat dolgozott ki az árréscsökkentést célzó intézkedések kivezetéséről
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) benyújtotta a kormánynak a GKI…
Tovább olvasom >Májusban csökkent a GKI konjunktúra indexe
A GKI Gazdaságkutató Zrt. – az EU támogatásával végzett –…
Tovább olvasom >Milliárdokba kerül az adómentesség – kibírja a költségvetés?
A két- és háromgyermekes édesanyák számára kiterjesztett SZJA-mentesség rövid távon…
Tovább olvasom >További cikkeink
Augusztus végéig meghosszabbítják az élelmiszerek árréscsökkentését
Nagy István agrárminiszter a saját Facebook-oldalán jelentette be, hogy a…
Tovább olvasom >Csökken a kereskedelem jövedelmezősége – érdemi forrásokat nyit meg a kormány
Május 28-án tartották a Laurel Számítástechnikai Kft. sorrendben 12. Retail…
Tovább olvasom >Szigorodnak a húskészítményekre vonatkozó szabályok – új fogalom is bekerül a rendeletbe
Újabb, a hazai élelmiszerszabályozást érintő módosítási tervezet jelent meg: az…
Tovább olvasom >