GKI Elemzés: Júniusban nem változott a GKI konjunktúra indexe, de tovább csökkent a cégek inflációs várakozása

A GKI üzleti bizalmi indexe – a májusi bő 2 pontos csökkenés után – júniusban egy ponttal emelkedett az előző megkérdezéshez képest, s ezzel értéke visszatért a három hónappal korábbi szintre. Ebben a hónapban az ipari várakozások érdemben javultak, az ágazat bizalmi indexe három ponttal emelkedett az előző megkérdezéshez képest. A kereskedelmi index nem változott, az építőipari 3, a szolgáltatói csaknem 2 ponttal csökkent. Ezek az elmozdulások nem változtattak az összképen, továbbra is az építőipar a legkevésbé és az üzleti szolgáltatások a leginkább derűlátó szektor.

A vállalkozások összesített létszámgazdálkodási várakozását jelző foglalkoztatási indikátor júniusban lényegében nem változott az egy hónappal korábbihoz képest. Érdemi negatív változás csak az építőiparban következett be, a többi ágazatban nem. A következő három hónapban a vállalkozások 8%-a készül a létszám bővítésére, míg 12%-a szűkítené azt. Egy hónappal ezelőtt ez a két arány 9 és 12% volt.

A gazdálkodási környezet kiszámíthatóságának megítélése júniusban sem változott lényegesen, a legrosszabb értékelés most is az építőiparból érkezett. 

Június a hatodik olyan egymást követő hónap, amikor az ár indikátor, azaz az üzleti szféra ár-képzési terveit egyetlen számba sűrítő mutató, az előző hónaphoz képest csökkent. Ennek eredményeként ez a jelzőszám nyolchavi mélypontjára esett. A kereskedelem kivételével minden szektorban csökkentek az áremelési szándékok. A következő három hónapban a cégek 17%-a szeretne árat emelni, míg árcsökkentésre 8%-a készül. Egy hónappal ezelőtt ez a két arány 20 és 8% volt.

Júniusban valamelyest romlottak a lakossági kilátások májushoz képest. A GKI fogyasztói bizalmi index – kétpontos csökkenés mellett – 19 havi mélypontjára csúszott vissza. A lakosság az elmúlt 12 hónapra vonatkozó pénzügyi helyzetét kissé romlónak, a következő 12 hónapra vonatkozó pénzügyi kilátásait azonban enyhén javulónak értékelte az előző hónaphoz képest. Emellett az ország gazdasági helyzetét a következő egy évben romlónak gondolja, a nagy értékű fogyasztási cikkekre elkölthető saját pénz megítélése nem változott. A lakosság inflációs várakozása enyhén emelkedett, a munkanélküliek számának várható alakulását illető kilátás érezhetően romlott.

Az ábrák adatai megtalálhatók a mellékelt Excel-állományban.

Módszertani magyarázat:

A GKI Gazdaságkutató Zrt. – az Európai Bizottság módszertanának megfelelően – konjunktúra-indexének kiszámításakor az üzleti szféra a lakosság (azaz a fogyasztók) várakozásait veszi figyelembe: a GKI konjunktúraindex a fogyasztói bizalmi index és az üzleti bizalmi index súlyozott átlaga. 

A GKI üzleti bizalmi index az ipari, a kereskedelmi, az építőipari és a szolgáltató bizalmi index súlyozott átlaga. A foglalkoztatási indikátor a következő három hónapban az alkalmazotti létszám növelését, illetve annak csökkentését tervező cégek arányának különbsége.  Az ár indikátor a következő három hónapban az értékesítési árak növelését, illetve annak csökkentését tervező cégek arányának különbsége.

A GKI fogyasztói bizalmi index a háztartások pénzügyi helyzetének megítélését az elmúlt 12 hóban, a pénzügyi kilátásokat a következő 12 hónapra vonatkozóan, az ország gazdasági helyzetének várt alakulását, illetve a tartós fogyasztási cikkek vásárlására vonatkozó kilátásokat firtató kérdésekre adott válaszokból számított egyenleg-mutatók számtani átlaga.

A GKI szezonálisan kiigazított adatokat közöl, azaz a megfelelő matematikai módszerrel kiszűri a szezonális hatások – például a karácsony előtti nagyobb kereslet, a nyári szabadságok miatti kisebb termelés – okozta eltéréseket.