GKI elemzés: A kereskedelemben 6-szor gyorsabban nőtt a termelékenység 2010 óta, mint a feldolgozóiparban

Szerző: Trademagazin Dátum: 2025. 04. 08. 12:29

A nemzetgazdasági ágazatok munkatermelékenységet vizsgáló sorozatunk harmadik részeként a feldolgozóipar és az építőipar után a kereskedelmet vesszük sorra. 2023-ban az EU-ban a kereskedelem átlagosan a GDP 11,3%-át, Magyarországon 10,3%-át tette ki. A V3-ak esetében ez az arány magasabb, élen Lengyelországgal (14,3%).

A kereskedelem munkaerő-termelékenység növekedése alapján a térségünkben Románia került az első helyre: a román adat 2012-ben tetőzött (+160%), majd 2014-ig esett (+80% alá), de a 2020-as évekre elértek egy 240% feletti, konzisztens színvonalat. A cseh és a magyar adat szintén impozáns: 50-65% között volt a növekedés. Az EU átlag (+20%) felett volt még Lengyelország is (közel 40%). A szlovákok esetében a munkaerő-termelékenység 2018-ig esett, s csak 2023-ra sikerült elérni a 2010-es érték 90% át.

A V4-es országok és Románia, valamint az EU-27 országok munkaerő-termelékenysége a kereskedelemben, 2010-2023 (2010=100%)

Forrás: Eurostat

A kereskedelem munkaerő-termelékenység javulása 2023-ig 2010-hez viszonyítva (+50%) kimagasló az ország teljes adatához (+15%), vagy a feldolgozóipar mutatójához (+8%) képest. A fejlődés 2020-ban tetőzött elsősorban a koronavírus járvány okozta korlátozások miatt, mivel ekkor a kiskereskedelmen nagy nyomás volt, hogy a házhoz szállítást jelentősen növelje. Ez több foglalkoztatottat követelt a nagyobb láncoknál, ugyanakkor ezek termelékenysége (egy főre jutó hozzáadott érték) meghaladta az átlagot. A kereskedelemben is megjelenő energia árrobbanás, a növekvő egyéb költségek, s az emellett szűkülő vásárlóerő mérsékelte a kereskedelem hozzáadott értékét, miközben a létszám is nőtt (504 ezer főre, +14% 2010-hez képest). A végeredmény a termelékenység enyhe visszaesése lett. A 2010 óta tartó boltbezárási hullám (közel 44 ezer üzlet szűnt meg, ami 31%-os csökkenést takar) szintén emelte a termelékenységet, mivel jellemzően kis alapterületű, nagy élőmunka ráfordítású boltok szűntek meg, miközben a kieső vásárlőerő a nagyobb láncoknál jelent meg. Ehhez lökést adott az árstop is, ami jelentős veszteséget okozott a kisebb üzleteknek (mivel vevőik az alacsonyabb árat – kényszerűen – nyújtó nagyobb láncok egységei felé terelődtek).

A magyar nemzetgazdaság és a kereskedelem munkaerő termelékenységének változása, 2010-2024 (2010=100%)