GKI elemzés: A gazdasági kiszolgáltatottságról mi magunk is tehetünk

Szerző: Trademagazin Dátum: 2025. 02. 04. 12:35

A kormány 2025-ös „repülőrajtjához” szükség lenne az export felfutására (a kivitel a GDP 77,4%-a, míg a nettó export a GDP 6,8%-a). Mindezt olyan körülmények között, amikor a nemzetközi kereskedelem lassul, és a látóhatáron már látszanak a „Trumpizmus” első jelei (pl. vámemelések). Korábban bemutattuk, hogy a cégek mekkora hányada exportál. Kiderült, hogy a hazai tulajdonú exportáló vállalkozások, jellemzően mikró- és kisvállalatok (nagyvállalat alig van közöttük (1%)). Most az export árbevétel alapján vizsgáljuk meg a hazai vállalkozásokat.

A magyarországi cégek export árbevételének 80%-a külföldi tulajdonú cégeknél keletkezik! Míg a magyar cégeknek 6,6 ezer milliárd forint bevétele van ilyen forrásból, a külföldi tulajdonúaknak ez 27,3 ezer milliárdot hoz. Szektor szerint az exportban (és persze az importban is) toronymagasan (71%) a feldolgozóipar dominál, ezt követi a kereskedelem és szolgáltatás (24%), valamint az energia-közmű (4%). Mind az építőipar, mind a mezőgazdaság közvetlen exportja kicsi (fél százalék alatti arány a teljes kivitelből). Cég méret szerint a kivitel értékének 71%-a a nagyvállalatoktól származik, a középvállalatok részesedése 18%. A kis- és mikróvállalatok súlya 7%, illetve 3%.

Az exportból származó árbevétel megoszlása a többségi tulajdonos és a cég ágazata szerint, 2023

 

Forrás: NAV adatok alapján GKI saját számítások

A magyar többségi tulajdonú cégek exportjának több, mint felét (53%-át) a kereskedelem és szolgáltatás ágazat teszi ki. Az energia és közmű csoport 19,5%-ot, a feldolgozóipar 24%-ot, az építőipar, illetve mezőgazdaság súlya 2-2%. A külföldi tulajdonú cégek export-árbevételének túlnyomóan nagy része (83%) a feldolgozóiparhoz tartozik, ezt követi a kereskedelem és szolgáltatás 17%-kal, az összes többi ágazat 1% alatti értéket vesz fel.

Érdemes áttekinteni, hogy a kivitel az egyes gazdasági ágazatok szerint hogyan oszlik meg hazai és külföldi tulajdonú cégek között. A magyar tulajdonú cégek dominálnak az energia és közmű (93%), az építőipar (83%) és a mezőgazdaság (71%) kivitelében. A külföldiek uralják a kereskedelem és szolgáltatás (57%), de leginkább a feldolgozóipar (93%) exportját.

A kereskedelem és szolgáltatás szektor viszonylag nagy súlyú a kivitelben a vállalati exportadatok alapján. Azonban meg kell jegyezni, hogy egy mezőgazdasági termelő vagy egy kisebb hazai cég általában nem közvetlenül, hanem egy kereskedővel bonyolít le üzletet a másik országban működő megrendelővel. Emiatt a kereskedelem-szolgáltatási szektor exportjának egy része a többi szektorhoz köthető (pl. a magyar borexport legnagyobb súlyú szereplője a LIDL).

A kis, nyitott gazdaság egyik hátránya, ha kiszolgáltatottá válik egyes ágazatoknak. Részben korábbi kormányzati döntések miatt lett ilyen Magyarország is (abroncsgyártás, autóösszeszerelés, akkumulátorgyártás). Az import nyersanyag- és energiaigényes feldolgozóipar nagy volumenben sok munkaerőt is igényel, így ezek erőltetéséből nyilvánvalóan gazdasági feszültség (pl. munkaerőhiány) keletkezik. Mivel a nagy ipari konglomerátumok számára kis elköteleződés egy helyen letelepedni, ezért a legtöbb nagy gyárbetelepítés jelentős állami adókedvezményeket és támogatásokat igényelt. Ezeket pedig az adófizetők (végső soron a hazai KKV-k és a lakosság) fizetik meg.

Érdemesebb lenne azokba a szektorokba fektetni, amiben exportképesek a magyar tulajdonú cégek, mint például a kereskedelem és a szolgáltatás. A jelenlegi gazdasági stratégia (újraiparosítás) még mindig a kései 20. századi elképzelések alapján épül fel. A 21. században már sokkal inkább a szolgáltató szektor, illetve még újabban a kvaterner, azaz információs szektor jár élen. Ezekben a trendekhez alkalmazkodva nagyobb gazdasági sikereket és növekedést lehet elérni.

Kapcsolódó cikkeink