GKI: Egyre kevesebb boltban költünk egyre többet

Az utóbbi években sok nehézséggel kellett szembe nézniük a hazai élelmiszer és nem élelmiszer jellegű boltoknak (vasárnapi zárva tartás, bérek gyors növekedése, nemzeti dohányboltok létrejötte, online pénztárgépek). Ezzel magyarázható, hogy míg 2010-ben a boltok száma 142 ezer volt, addig 2016-ra már csak 131 ezer maradt. Vagyis 6 év alatt 11 ezer bolt, a boltok közel 8%-a szűnt meg úgy, hogy közben a Nemzeti Dohánybolt hálózat is kiépült (közel 6000 bolttal).

Az élelmiszer és a nem élelmiszer jellegű boltok száma hasonló mértékben, 7-8%-kal csökkent 2010 és 2016 között. Ugyanakkor a boltszám-csökkenés nem volt egyenletes a különböző településeken. Ezer lakosra vetítve 363 településen több mint 5 bolt, 978 településen 1-5 bolt szűnt meg, míg 1247 településen stagnált a boltok száma. Ugyanakkor 505 településen 5-nél kevesebbel, 60 település esetében kimagaslóan, 5-nél többel nőtt az üzlethelyiségek száma ezer főre vetítve. Budapest sem maradt ki a változásokból. 10 kerületben stagnált, 3 kerületben 5 bolttal nőtt, míg 9 kerületben 1-5 egységgel csökkent az ezer főre jutó boltszám. Az VIII. kerületben volt a legerősebb a fogyás, ahol 6 egységgel mérséklődött az üzlethelyiségek száma ezer főre vetítve.

Érdemes megvizsgálni, hogy a boltok számának változása után milyen kiskereskedelmi versenyhelyzet állt elő Magyarország településein 2016-ra. 756 településen kevesebb mint 5, ebből 194 településen pedig egyetlen működő üzlethelyiség sem volt ezer főre jutóan.

A legjobban ellátott 106 település és 7 kerület esetében több mint 20 üzlethelyiség jutott ezer főre. A Balaton környékén található települések, nem meglepő módon, a legjobban ellátottak boltokkal, azonban a szezonalitás miatt az itt lévő üzlethelyiségek nagy része valószínűleg csak nyáron üzemel.  Budapesten a belső kerületek a legjobban ellátottak, kiemelten a IX. kerület, ahol 68 bolt jut ezer főre. Az üzlethelyiség nélküli települések az ország nyugati és észak-keleti részén találhatóak.

Az adatokból jól látható, hogy Nyugat- és Dél-Dunántúl, jellemzően aprófalvas településein csökkent erőteljesen a boltszám, miközben az ott lévő, nagyobb települések egy részén bővült az üzlethelyiségek száma, vagyis a koncentráltság erősödött. Ugyanez mondható el Észak- és Észak-Kelet Magyarország településeiről is. Észak-Dunántúl, Budapest vonzáskörzete és a Duna vonalába eső települések inkább haszonélvezői voltak a folyamatnak, hiszen itt a boltszám enyhén nőtt, vagy stagnált.

Megvizsgáltuk, hogy a települési vásárlóerőnek (települési teljes jövedelem) volt-e hatása az üzlethelyiségek számának csökkenésére. A településeket vásárlóerő százalékos változása alapján csoportosítottuk és megvizsgáltuk, hogy ezen csoportokban hogyan alakult a boltok száma. 20% feletti nominális vásárlóerő növekedés esetén csak 7% körüli, míg 0-20% közötti vásárlóerő emelkedés esetén erőteljesebb, 12% volt a boltszám csökkenése. Azonban azon településeknél, melyek nominális vásárlóereje csökkent vagy stagnált, átlagosan 40%-kal esett vissza az üzlethelyiségek száma.