2,3 százalékos növekedést vár a GKI

A GKI Gazdaságkutató Zrt. idén 2,3 százalékos gazdasági növekedést és 0,8 százalékos inflációt vár – mondta Vértes András, a GKI elnök-vezérigazgatója szerdán a gazdaságkutató sajtótájékoztatóján, Budapesten.

A GKI márciusi prognózisa szerint a reáljövedelmek növekedése miatt a lakossági fogyasztás 2016-ban 3 százalékkal bővül, viszont a beruházások 5 százalékkal visszaesnek, főleg az uniós források csökkenése miatt.

Vértes András elmondta: míg tavaly a magyar gazdasági növekedés több mint 1 százalékponttal gyorsabb volt az Európai Unió 1,8 százalékos átlagánál, addig az idei év elején a magyar gazdaságra vonatkozó előrejelzések trendjükben és számszerűleg is közel állnak egymáshoz.

Egyetértés van abban, hogy idén folytatódik a lassulás, majd 2017-ben némi gyorsulás várható a növekedésben.

Megítélése szerint a kedvező egyensúlyi adatok ellenére a lassuló GDP-bővülés mellett lemaradás jellemzi továbbra is a magyar gazdaságot a régiós országoktól.

A GKI elnöke elmondta: a januári ipari, építőipari és exportadatok is a gazdasági bővülés fékeződését vetítik előre.

Kiemelte: az idei év egészében a visszaeső beruházások erősen negatívan, míg a gyorsuló lakossági fogyasztás pozitívan hat a gazdasági növekedésre. Hozzátette: a mezőgazdaság, a pénzügyi tevékenység és az ingatlanügyletek kivételével minden ágazatban lassulás valószínűsíthető. A beruházási ráta idén éves szinten 20 százalék alatt lesz – fűzte hozzá.

A GKI elemzői szerint míg tavaly a hazai ipari növekedés 7,5 százalékos volt, idén 5,5 százalékos lesz az ipar bővülése. Az építőipar termelése 5 százalékkal csökkenhet, mivel az új uniós ciklus forrásai még nem állnak rendelkezésre, nem testesülnek meg az új megrendelésekben. Vértes András szerint ehhez az is hozzájárul, hogy a kormány lakáspolitikai intézkedéseinek kedvező hatásai csak az idei második félévben érzékelhetőek majd.

Karsai Gábor, a GKI vezérigazgató-helyettese elmondta: az ingatlanpiacon apró lépésekben elindult a növekedés. Az irodapiac kivételével minden szegmensben javultak a kilátások. Tavaly 7600 új lakást adtak át, ami 9 százalékos csökkenést jelentett az előző évhez képest, a kiadott új engedélyek száma viszont országosan 30, Budapesten 73 százalékkal nőtt. Mindez, részben a csok hatására, előre vetíti a lakásépítés későbbi élénkülését, igaz, igen alacsony szintről – tette hozzá.

A GKI előrejelzése szerint 2016-ban 10-12 ezer új lakás átadása várható, amit várhatóan komoly áremelkedés kísér majd – mondta a vezérigazgató-helyettes.

A GKI prognózisa alapján, míg a munkanélküliségi ráta 2015-ben éves átlagban 6,8 százalék, az előző évi 7,7 százaléknál csaknem 1 százalékponttal alacsonyabb volt, idén várhatóan „statisztikailag” kissé tovább, 6,5 százalékra csökken, a valódi munkanélküliség azonban 9 százalék körüli lehet.

A GKI előrejelzése szerint a kisvállalati szektorban és a lakáshiteleknél várható a banki hitelállomány bővülése, összességében azonban nem várható hitelezési fordulat. A fő akadályt a vállalatok alacsony hitelkereslete jelenti. A bankrendszer likviditása és tőkemegfelelése azonban jó, nyereségessége javuló.

Vértes András elmondta: a 2016-ra tervezett, 2 százalékos GDP-arányos államháztartási deficit elérése kissé bizonytalan, a GKI kutatói 2,3 százalékos GDP-hez mért államháztartási hiányra számítanak. A bevételek ugyan összességében reálisak, a kiadási oldalon azonban mindenekelőtt az egészségügyre és oktatásra tervezett összegek nominális csökkenése vetít előre bizonyos feszültségeket. A GKI 2016 végére a GDP-arányos államadósság mintegy 1 százalékpontos csökkenését valószínűsíti 74,5 százalékra – mondta Vértes András.

Kérdésre Vértes András elmondta: várható az ország felminősítése a befektetési kategóriába, de az kérdés, hogy a hitelminősítők ezt mikor lépik meg. (MTI)