GKI: a magyar gazdaság az idei 1% után jövőre 2,5% körüli ütemben fejlődik

A GKI Gazdaságkutató Zrt.-nek az Erste Bank együttműködésével készült előrejelzése szerint a magyar gazdaság az idei 1% után jövőre 2,5% körüli ütemben – az EU átlagánál gyorsabban, de a régió országainak többségénél lassabban – fejlődik. A 2011. évi adóátrendezés biztosítja az államháztartási hiány 3% alá csökkenését, de nem biztosítja ennek fenntarthatóságát, s hátrányos a gazdasági növekedés szempontjából.

A GDP 2010. III. negyedévében 1,6%-kal, két éve nem látott mértékben emelkedett. A magyar dinamika megegyezik az EU átlagával, de érezhetően elmarad a német vagy a szlovák ütemtől. A növekedés motorja továbbra is a kivitel, főleg a gyengülő euró által is segített német export. A környező országokba irányuló kivitel is gyorsan emelkedik, ez is nagyrészt a multinacionális cégek által vezérelt regionális munkamegosztás eredménye. A belföldi kereslet az I. félévben még érezhetően csökkent, s a részadatok alapján a III. negyedévben is inkább csak stagnált.

Az új kormány adóintézkedései nem segítik a növekedést. A társasági adó mérséklése főleg az ország tőkevonzó képességét javíthatja, azonban a jogbiztonság gyengülése ezt bőven semlegesíti. Az egykulcsos szja főleg a magas jövedelműeket kedvezményezi, akik vagy megtakarítanak, vagy az importot növelik (például gépkocsijuk lecserélésével). A „válságadók” viszont kifejezetten visszafogják az érintett ágazatok fejlesztéseit, a bankok hitelezési aktivitását.

Az adóbevételek bővülése a nyugdíjpénztári vagyon felélésével együtt 2011-re biztosítja a GDP-arányos államháztartási hiány 3% alá csökkentését. Ha azonban az Alkotmánybíróság vagy az EU szabályellenesnek minősít néhány törvényt, s ennek hatására a magán-nyugdíjpénztárakból a kormány által tervezettnél lényegesen kevesebben, főleg a nagyobb jövedelemmel illetve vagyonnal rendelkezők közül csak viszonylag kis számban lépnek át az állami rendszerbe, az megnehezítheti a hiánycél elérését. A GDP arányában 2,94%-os hiánycél formálisan ugyan megfelel a piaci elvárásoknak, s (minimális eltéréssel) az elfogadott konvergencia programnak, de a közpénzügyek mélyén egyensúlyi szempontból kedvezőtlen fordulat megy végbe. Ezt jelzi, hogy az államháztartás (nemzetközi megítélésben kulcsszerepet betöltő, a gazdasági ciklus és az egyszeri tényezők hatásaival korrigált) un. strukturális deficitje a GKI gyorsbecslése szerint a 2009 évi 3,1% után 2010-re 4,2%-ra , 2011-re pedig már 5,5%-ra emelkedik, ami az egyensúly fenntarthatatlanságára utal.

Az egyensúly melletti hosszabb távú elkötelezettséget a konvergencia-program tudná demonstrálni, ha sor kerülne a kiadási oldal rendszerszerű átalakításának meghirdetésére és megkezdésére. A jövő évi árfolyam éves átlagban 270 forint/euró körül lehet, de a költségvetési politika negatív nemzetközi megítélése esetén ennél gyengébb forint alakulhat ki. Amennyiben a 2011-es költségvetés hiányát betömő bármelyik intézkedés kiesik, a piacok igen érzékenyen reagálhatnak. Ez az árfolyam és az állampapírhozamok ingadozását vetíti előre 2011-re. A jegybanki alapkamat kedvező esetben is csak változatlan szinten marad, figyelemmel az év során várhatóan meginduló nemzetközi kamatemelésre is. Gyengülő forint esetén viszont kamatemelés sem zárható ki.

Az infláció mérséklődése megtorpan, mivel az energia- és közszolgáltatások árának önkormányzati választások előtti korlátozása inflációs nyomást okoz, amit csak fokoznak a különadók. A lakosság vásárlóerejének emelkedése pedig a korábbinál puhább korlátot állít az áremelési törekvések elé.