GKI: A korábbi laza költségvetések árát fizetjük meg most
Az utóbbi évek kormányzati költekezése kezdetben a COVID-19 járvány káros gazdasági hatásainak mérséklését szolgálta, majd kimondva is a növekedés erőltetett gyorsítása lett a cél.
Ha a Bokros-csomagot (1995) követő időszakot nézzük látható, hogy a költségvetési kiigazításoknak köszönhetően reálértéken a kiadások a bevételektől elmaradva (1996-2001 és 2007-2012 között), vagy azokkal közel azonosan nőttek (2002-2006 között) 2012-ig. Ekkora az államháztartás hiánya reálértéken az 1995-ös 35%-ára esett vissza.
A kormányzati (államháztartási) kiadások és bevételek alakulása változatlan árakon, valamint a GDP volumene (1995 = 100)

Forrás: KSH adatok alapján GKI számítás. Változatlan árakon: fogyasztói árindexszel számított érték
2013 óta viszont a költségvetés kifejezetten expanzív! Ezt 2015-ig elsősorban az EU források felturbózott beáramlása okozta, ennek hatására a költségvetés (és az államháztartás) reálbevételei és reálkiadásai 22-23%-kal nőttek 3 év alatt. A 2016-ban volt egy kisebb visszaesés, de ezt 2017-től egy, a GDP növekedését is meghaladó költségvetési kiadásbővülési szakasz követte. 2016-2022 között reálértéken a kiadások 39%-kal, a bevételek 26%-kal emelkedtek (ennek kisebb része az újra meginduló EU forrás beáramlásnak köszönhető), miközben a GDP csak 23%-kal nőtt volumenben.
Nem meglepő, hogy ennek hatására az államháztartás hiánya is meglódult: 6 év alatt 14,6 ezer milliárd Ft-ot tett ki. Mindez a nominális államadósságot is jelentősen megemelte: a 2010. végi 20 ezer milliárd Ft-ról 2022 végére 45,6 ezer milliárd Ft-ra (ezen belül 2016 vége óta 20,1 ezer milliárd Ft-tal nőtt az érték). A hiány növekedése szerencsétlen módon egybeesett a (nemzetközi, majd a hazai) kamatok emelkedésével is, így egyre drágább a korábbi adósságok finanszírozása. A korábbi, nem hatékony pénzköltés miatt a bevételek egyre kevésbé segítik a költségvetést, így az csak az extra adókkal képes fenntartani magát.
A kormányzat (államháztartás), a központi kormányzat (költségvetés) és a helyi önkormányzatok kiadásainak alakulása változatlan árakon (1995 = 100)

Forrás: KSH adatok alapján GKI számítás. Változatlan árakon: fogyasztói árindexszel számított érték
Miközben a központi költségvetés rendkívüli mértékben „szórta a pénzt”, aközben a helyi önkormányzati feladatokra kevés forrás jutott. A 2012-es feladat átrendeződést (a kórházak államosítását, majd 2013-ban az oktatás központosítását) követően 2019-től reálértéken stagnál az önkormányzatok kiadása, miközben a válság, majd a recesszió miatt egyre több szociális feladat hárul az önkormányzati rendszerre. Az alulfinanszírozottság miatt nem megfelelőek a belterületi utak, elaggott a víz- és szennyvízhálózat, romlik az egészségügyi alapellátás színvonala stb. Erre hivatkozva a költségvetési „kisgömböc” újabb államosításokban látja a megoldást, pedig az eddigi eredmények ennek hatékonyságát nem támasztják alá.
Kapcsolódó cikkeink
A száj- és körömfájás járványnak lassan vége, de a gazdasági hatásaira megoldást kell találni
Idén márciusban ütötte fel fejét hazánkban a párosujjú patásokat érintő…
Tovább olvasom >Többet hozhat az AI, mint az ipari forradalom
A mesterséges intelligencia hatása a világgazdaságra a következő évtizedben a…
Tovább olvasom >Az Országos Kereskedelmi Szövetség javaslatokat dolgozott ki az árréscsökkentést célzó intézkedések kivezetéséről
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) benyújtotta a kormánynak a GKI…
Tovább olvasom >További cikkeink
Olaszországban és Spanyolországban is terjeszkedik a Metro
Stratégiai partnerségre lépett a Metro Italia az olasz Multicedi nagykereskedővel,…
Tovább olvasom >7 millió dollárt invesztál a Nestlé a gabonapehely-gyártásba Zimbabwéban
7 millió dolláros beruházással bővítette a Nestlé reggelizőpehely-gyárát a zimbabwei…
Tovább olvasom >Megjelent az FMCG-piac 2024. évi kereskedelmi toplistája
Maradt minden a régiben: Lidl, SPAR, Tesco a dobogósok sorrendje!…
Tovább olvasom >