GKI: A járvány után kissé csökkenhet a távmunka szerepe
A koronavírus válság okozta pandémiás helyzet hatására a távmunka elkerülhetetlenül a mindennapok részévé vált. Annak érdekében, hogy teljesebb képet kapjunk a vállalatokra gyakorolt hatásokról, a GKI Zrt. egy 969 vállalatot tartalmazó felmérést végzett, amelynek nem része a multinacionális vállalatok köre. Azt vizsgáltuk, hogy milyen hatással van az irodapiacra, azon belül a vállalati irodaterületek megoszlására a pandémiás helyzet.
A válaszokból kiderült, hogy egy átlagos magyar, nem multinacionális vállat 129 nm2 irodaterület birtokolt 2021 márciusában. A mikróvállalkozások esetén az átlag 66 nm2, a kisvállalatoknál 140 nm2, a középvállalatoknál 298 nm2, a nagyvállalatok esetében pedig 509 nm2. Az irodaterület kétharmada (70%-a) a vállalkozások tulajdonában áll, és alig harmada (30%-a) bérelt. Ugyanakkor a közép vállalatok esetében a bérelt irodaterület aránya 41%, míg a mikróvállalatok esetében pedig csupán 23%. A vállalat tulajdonában álló irodaterületek a mikróvállalkozások és a kisvállalatok esetében nagyobbak, mint a bérelt területek, míg a közép- és nagyvállalatok esetében ennek az ellenkezője igaz.
A következő 1 évben a bérelt irodaterülettel rendelkező vállalatok 94%-a nem tervez változtatni a meglévő bérleményén, 4%-uk tervezi csökkenteni és csupán 1%-uk tervezi növelni. A saját tulajdonú irodaterülettel rendelkező vállalkozások esetén a vállalatok 92%-a nem tervez változtatni a meglévő területén, 3%-uk csökkenteni és 5%-uk növelni tervezi azt. Ez azt jelzi, hogy a járvány hatására a kkv-k és a hazai nagyvállalatok csökkenteni tervezik a távmunkát.
Kapcsolódó cikkeink
Rosszabb a magyar cégek termelékenysége, mint bárhol az unióban
A GKI Gazdaságkutató Zrt. friss elemzése szerint 2010 és 2023…
Tovább olvasom >GKI elemzés: Lemaradó export, leszakadó munkatermelékenység
A visegrádi országok alapvetően export vezérelt, nyitott gazdaságok. Ezt jól…
Tovább olvasom >GKI elemzés: A saját lábra állást ne más végezze el
A gazdasági versenyképesség sokszor emlegetett eleme az exportképesség. Ha egy…
Tovább olvasom >További cikkeink
KSH: januárban 5,5 százalékkal haladták meg átlagosan a fogyasztói árak az előző év azonos hónapi értékeket
2024. januárhoz viszonyítva az élelmiszerek ára 6,0 százalékkal nőtt, ezen…
Tovább olvasom >Nagy Márton: A januári magasabb fogyasztói árszint átmeneti jelenség
Nagy Márton szerint elfogadhatatlan a magas élelmiszerinfláció, a kormány minden…
Tovább olvasom >NGM-szóvivő: január utolsó napjaiban már korrigáltak az árak
A KSH közlése szerint 2025. januárban a fogyasztói árak átlagosan…
Tovább olvasom >