GKI: 2,5 százalékos GDP-növekedés, 0,5 százalékos infláció lehet idén

A GKI Gazdaságkutató Zrt. javította 2014-re vonatkozó növekedési előrejelzését, így a bruttó hazai termék (GDP) 2,5 százalékos növekedésével számol, és a korábbinál lényegesen alacsonyabb, 0,5 százalékos inflációt vár.

A társaság márciusi előrejelzésében 1,5 százalékos GDP-növekedéssel és 1,3 százalékos fogyasztóiárindex-emelkedéssel számolt.

A legfrissebb prognózist ismertető szerdai sajtótájékoztatón Vértes András, a GKI elnöke hangsúlyozta: előrejelzésük szerint 2014-ben is 3 százalék alatt lesz – 2,9 százalék – a GDP-arányos államháztartási hiány, azonban ehhez 100-200 milliárd forintnyi évközbeni kiigazítás kell majd.

A sok átmeneti, pozitív tényező nyomán növekedési szempontból a 2014-es év az elmúlt évekhez képest kiugróan jónak tűnik – mondta Vértes András. Rámutatott azonban, hogy a következő évekhez képest is 2014 marad a legjobb év, mivel utána a növekedés valószínűleg lassul, már csak a beérkező európai uniós támogatások elkerülhetetlen, markáns csökkenése miatt is.

A GKI elnöke szerint a magyar gazdasági évtizedes lecsúszása a régió országaihoz képest 2014-ben végre nem folytatódik, ugyanakkor a tartós kilábaláshoz szükséges mélyreható változtatásokból szinte semmi nem látható. A mélyreható változások között említette annak garantálását, hogy a tőke biztonságban működik Magyarországon, és úgy vélte, az országnak nem iparosításra, hanem az állami szféra, az állami szolgáltatások modernizálására lenne szüksége.

A növekedés jelenlegi gyorsulása főleg átmeneti tényezők – a választási gazdaságpolitika és az EU-támogatások beömlésének – következménye – fejtette ki Vértes András. Hozzáfűzte, hogy ezek nagyságrendjét a GKI korábban alábecsülte; ezzel magyarázta előrejelzéseik módosítását. Magyarország nemzetközi megítélése javult, de magas adósság-megújítási szükséglete, alacsony potenciális növekedése és „az európai normáktól számos vonatkozásban eltérő szabályozási és intézményrendszere” miatt továbbra is negatív – emelte ki.

Az uniós támogatásokkal kapcsolatban kifejtette, hogy az új, 2014-2020-as időszak nehezebben indul, csak október-novemberben jelennek majd meg az első pályázatok, és a beáramló összegek az idei egyharmadára, egynegyedére esnek a 2014 utáni években, ami jelentősen korlátozza az állami, önkormányzati beruházásokat.

A GKI előrejelzése szerint 2014-ben – részben a mesterségesen leszorított infláció hatására – a keresetek reálértéke 2,5 százalékkal (a közfoglalkoztatottak nélkül 4 százalékkal), a nyugdíjaké 2 százalékkal emelkedik, a reáljövedelmek pedig 3 százalékkal nőnek – ismertette Vértes András. A fogyasztás nyolc éve nem látott ütemben, 2 százalékkal bővül, de még így is 2 százalékkal elmarad a tíz évvel korábbitól, és csak 0,5 százalékkal haladja meg a 2010-eset.

A GKI elnöke kifejtette, hogy az állóeszköz-felhalmozás 2010-2012 között összesen mintegy 18 százalékkal csökkent, 2013-ban viszont 5,9 százalékkal bővült. Az idén 8 százalék körüli növekedés várható; az átmeneti gyorsulást főleg az EU-forrásoknak köszönhető állami infrastruktúra-fejlesztés, valamint az autóipari beruházások folytatódása magyarázza. A beruházási ráta a 2013. évi 18-ról 2014-ben 19 százalékra emelkedik – fűzte hozzá Vértes András.

A foglalkoztatásról szólva kiemelte, hogy 2014-ben statisztikailag látványosan emelkedik a foglalkoztatottak létszáma, a munkanélküliség pedig tovább csökken. Ugyanakkor mindkét folyamatban főleg a közmunkán – és csak kis részben az üzleti szférában – foglalkoztatottak számának növekedése játszik szerepet.

Vértes András szerint a bankrendszer továbbra is „lefagyott állapotban” van, a vállalati és lakossági hitelek csökkennek, és lassan, de folyamatosan nő a nem teljesítő hitelek aránya. A Kúria június 16-i jogegységi döntése a devizahitelekkel kapcsolatos kérdésekben ésszerű kompromisszumot valószínűsít egy nagyon bonyolult helyzetben, de a lakossági devizahitelek kapcsán várható kormányzati döntések így is további több százmilliárd forintos terhet rónak a bankokra – magyarázta.

A GKI nem számít az idén az államadósság „valós és tartós” csökkentésére, mert az – álláspontjuk szerint – ilyen alacsony GDP-növekedés és infláció mellett nem lehetséges.

A pénzügyi válság kikényszerítette gazdaságpolitikai kiigazítás hatására Magyarország külső egyensúlya jelentősen javult, és a folyó fizetési, valamint a tőkemérleg 2009 óta többletet mutat, ami 2014-ben a GDP 6,2 százaléka lesz. „A piacgazdasággal szembe menő, külfölditőke-ellenes és kiszámíthatatlan gazdaságpolitika miatt a külföldi tőke kiáramlóban van Magyarországról” – véli a GKI. (MTI)