GKI: 2 százalék alatti növekedés, stagnáló fogyasztás

A GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint a friss nemzetközi és hazai statisztikai adatok illetve várakozások a korábban vártnál lényegesen lassúbb, csak 1,5-2% közötti idei és jövő évi növekedést alapoznak meg. A gyenge belföldi kereslet megnehezíti a költségvetési célok elérését, ugyanakkor javítja a külső egyensúlyt és visszafogja az inflációt.

A magyar gazdaság kedvezőtlen növekedési kilátása részben a világgazdasági környezet romlásának következménye. Emellett a magyar gazdaságot különösen rosszul érinti a svájci frank drámai erősödése, mivel ez a növekvő hiteltörlesztési terhek miatt csökkenti a lakosság vásárlóerejét. Ugyanakkor fontos szerepe van a gazdaságpolitikának is, mivel az a II. negyedévi adatok szerint a korábban gondoltnál is jobban akadályozta a belföldi kereslet emelkedését. A csak a magas jövedelműek körében emelkedő reálbér nem növelte a fogyasztást, a válságadók pedig a cégek folyó és beruházási keresletét, illetve a hitel-felvételi lehetőségét fogták vissza. A jelzálog-hitelesek illúziókba ringatása és a probléma folyamatos továbbgörgetése egyelőre csak tartósítani látszik a gondokat. A jogbizonytalanság és az előreláthatóság hiánya is közrejátszik abban, hogy az első negyedévben több működőtőke távozott az országból, mint amennyi bejött.

A magyar GDP a II. negyedévben az előző negyedévhez képest stagnált, ez az egyik leggyengébb teljesítmény az EU-ban. A magyar ipari termelés júniusban 1,4%-kal volt kisebb az egy évvel korábbinál, miközben az EU egészében a jelentős lassulás ellenére is még 1,7%-kal emelkedett. Figyelmeztető, hogy miközben a magyar ipari export eddig a gazdaság húzóereje volt, szintje az előző hónaphoz viszonyítva március óta folyamatosan csökken, s a rendelések megítélése is romló. A belföldi piacra termelő ágazatok visszaesése folytatódik, s ebben a második félévben sem várható változás. Negyedik éve csökken az ipar belföldi értékesítése, a kiskereskedelmi forgalom visszaesése pedig öt éve, az építőipari termelésé hat éve tart. A mezőgazdaságban viszont a tavalyi rossz termést idén kiváló követi, ami a II. félévben segíti a GDP-t, a kivitelt, továbbá az infláció mérséklődését is.

Az I. félévben a reálbérek a gyermekek utáni adókedvezménnyel együtt 3% körüli mértékben emelkedhettek, ez azonban a magas jövedelműek jellemzően megtakarításra fordított jelentős növekményének és az alacsony illetve átlagos jövedelműek csökkenő vagy stagnáló reálkeresetének eredője. Ráadásul a hiteltörlesztés terhei már az I. félévben is magasak voltak, a reáljövedelem béren kívüli elemei pedig nem vagy – a nyugdíjak esetében – csak az infláció mértékében emelkedtek. Így a kiskereskedelmi forgalom még az I. félévben is kissé csökkent. A II. félévben – ha maradna a 240 forint körüli frank-árfolyam – mintegy 200-250 milliárd forinttal nőnének a lakosság hiteltörlesztési terhei, ami közel azonos a magán-nyugdíjpénztárak által kifizetendő reálhozammal. Ez viszont azt jelenti, hogy a fogyasztás utóbbitól várt II. félévi emelkedése minden bizonnyal elmarad. A beruházások a II. félévben talán már stagnálnak.

A II. negyedévben a foglalkoztatottak száma mintegy 30 ezerrel nőtt, a munkanélkülieké 13 ezerrel csökkent az egy évvel korábbihoz képest, ami a versenyszektornak köszönhető. A közfoglalkoztatásban résztvevők száma csökkent, s az ő háromnegyedük is részfoglalkoztatású volt. Az e nélkül számított költségvetési szférában stagnált a létszám. A munkanélküliség az év végére – télen kevesebb a szezonális munkalehetőség – kissé emelkedni fog, a foglalkoztatásban nem sikerült áttörést elérni.

A visszafogott belföldi kereslet következtében az importigény is csökken, ami növeli a külkereskedelmi aktívumot. A folyó fizetési és tőkemérleg aktívuma a GDP mintegy 4%-a lesz. Az infláció viszont a korábban gondoltnál várhatóan kisebb, éves átlagban 4% alatti lesz. Kamatcsökkenésre azonban a bizonytalan nemzetközi pénzpiaci helyzetben egyelőre aligha kerül sor.