GfK tanulmány: Így változott az európai kereskedelmi vásárlóerő 2025

GfK Vásárlóerő 2025. évi tanulmánya már elérhető egész Európára 

Az egy főre jutó átlagos vásárlóerő  Európában 2025-ben 20.291 euróra nőtt. A 42 elemzett ország közötti  különbségek azonban továbbra is jelentősek: Liechtensteinben, Svájcban és  Luxemburgban jóval magasabb a nettó jövedelem, mint Európa többi részén,  míg a legalacsonyabb Fehéroroszországban, Koszovóban és Ukrajnában.  Írország az idei év nagy nyertesei között van, öt helyet javítva az összesített  európai rangsorban. Ezek az eredmények az „NIQ Purchasing Power Europe  2025” című új, már elérhető tanulmányából derülnek ki. 

Az európaiak teljes vásárlóereje 2025-ben 13.900 milliárd euró. Ez az  összjövedelem áll rendelkezésre élelmiszerre, lakhatásra, szolgáltatásokra,  energiaköltségekre, magánnyugdíjra, biztosításra, nyaralásra, mobilitásra és  fogyasztói vásárlásokra. Ez egy főre vetítve 20.291 eurós átlagos vásárlóerőt  jelent, ami 4,0 százalékos nominális növekedés az előző évi adathoz képest.  A fogyasztók által vásárlásokra és megtakarításra rendelkezésre álló  tényleges összeg azonban országonként nagyon eltérő, és attól is függ, hogy  2025-ben hogyan alakulnak a fogyasztói árak. 

A korábbi évekhez hasonlóan Liechtenstein 2025-ben is jelentős előnnyel az  első helyen áll a vásárlóerő-rangsorban. A liechtensteini lakosok egy főre  jutó vásárlóereje 71.130 euró, ami 3,5-szerese az európai átlagnak. A  második és harmadik helyen Svájc és Luxemburg következik. A svájciak egy  főre jutó vásárlóereje 53.011 euró, ami 2,6-szorosa az európai átlagnak, míg  a luxemburgiak nettó rendelkezésre álló jövedelme 38.929 euró fejenként.  Ez több mint 1,9-szerese az európai átlagnak. 

Vásárlóerő Európában (top 10 ország) 

A lista top 10 országában nagyon magas az egy főre jutó vásárlóerő, amely legalább 43 százalékkal  meghaladja az európai átlagot. A nagy nyertes Írország, amely idén öt helyet lépett előre a hetedik  helyre, 30.205 eurós egy főre jutó vásárlóerővel. A szomszédos Egyesült Királyság is javított egy  pozíciót és immár a hatodik helyen áll a rangsorban, míg Ausztria és Norvégia két-két helyet rontott.  Hollandia viszont idén kiszorult a top 10-ből, és a tizenkettedik helyen áll 28.535 eurós egy főre eső  vásárlóerővel. 

Összességében az elemzett 42 országból 16 az európai átlag felett van, viszont 26 ország egy főre jutó  vásárlóereje az átlag alatt van – köztük Spanyolország, amely 20.134 euró/fővel valamivel az európai  átlag alatt helyezkedik el. Az előző évekhez hasonlóan idén is Ukrajna a sereghajtó. Az ott élők  mindössze 2.946 euróval rendelkeznek fejenként, ami alig több mint 15 százaléka az európai átlagnak. 

Magyarország: Budapesten és környékén, valamint a fővárostól nyugatra a legmagasabb a vásárlóerő 

Magyarország a vizsgált 42 európai ország közül a 30. helyen áll, és ezzel megőrizte előző évi pozícióját.  Az egy főre jutó 12.323 eurós átlagos vásárlóerővel a magyarok 40 százalékkal maradnak el az európai  átlagtól. 

A 20 magyarországi vármegyét vizsgálva kiderül, hogy különösen az öt átlagon felüli vásárlóerővel  rendelkező vármegye tudta megvédeni első helyét (Budapestet is ideértve). Ezek mindegyike a főváros  környékén, vagy attól nyugatabbra található. Az egy főre jutó 15.739 eurós költési potenciállal a  főváros közel 28 százalékkal az országos átlag felett egyértelműen az első helyen áll.

Rangsor Vármegye Lakosság Egy főre jutó  vásárlóerő (€), 2025. 

Az egy főre jutó 12.390 eurós nettó rendelkezésre álló jövedelemmel Veszprém áll a legközelebb az  országos átlaghoz. A top 10 vármegye rangsorában idén a másodiktól a nyolcadik helyig vannak  változások. Pest a negyedik helyről a másodikra ugrott, Komárom-Esztergom és Fejér vármegye egy  hellyel lejjebb csúszott, míg Tolna és Győr-Moson-Sopron helyet cserélt. 

Az előző évekhez hasonlóan Szabolcs-Szatmár-Bereg megye zárja a rangsort, ahol az egy főre jutó  vásárlóerő 9.614 euró, ami 22 százalékkal marad el az országos átlagtól. 

„Ebben az évben is növekedett Magyarországon a vásárlóerő, és ez a 6 százalékos emelkedés várhatóan  meghaladja az éves inflációt is. Ugyanakkor ez egyelőre nem látszik a fogyasztásban, a lakosság óvatos, sokan  

kivárnak, megtakarításba helyezik az el nem költött forintokat” – nyilatkozta Kui János, az NIQ  magyarországi geomarketing szakértője. 

Az 5000 főnél nagyobb települések rangsora (Budapest nélkül), az egy főre jutó vásárlóerő országos  átlaghoz viszonyított aránya (vásárlóerő index) alapján, 2025. 

Az első tíz leggazdagabb település listáját idén újból Üröm vezeti, míg a tavalyi tizedik Nyergesújfalu kiesett a top 10-ből. Paks a hatodik helyre került, Solymár a harmadik -, míg Diósd az ötödik helyre jött  föl. Az első helyezett vásárlóerő indexe 172,2 százalék, azaz 72,2 százalékkal magasabb a hazai átlagos  vásárlóerőnél (az országos átlag =100). 

A top10-ben szereplők közül 9 település Budapest agglomerációjában, Pest vármegyén belül található  kisváros. A toplistában található települések legalább 30,9 százalékkal haladják meg az országos átlagos  vásárlóerőt. 

A tanulmányról 

A „NIQ Purchasing Power Europe 2025” tanulmány 42 európai ország számára elérhető részletes  regionális szinten, például önkormányzatok és irányítószámok, valamint a lakosok és háztartások  zökkenőmentesen illeszkedő adataival, valamint digitális térképekkel. 

A vásárlóerő az adók és a jótékonysági hozzájárulások levonása után rendelkezésre álló jövedelem  mérőszáma, amely magában foglalja az esetleges állami juttatásokat is. A tanulmány az egy főre eső  éves vásárlóerő szintet mutatja euróban és indexként. Az NIQ vásárlóerő a lakosság nominális  rendelkezésre álló jövedelmén alapul, ami azt jelenti, hogy az értékeket nem korrigálják az inflációval. 

A számítások a bejelentett bevételek és keresetek, az állami juttatások statisztikái, valamint a gazdasági  intézetek által közölt gazdasági előrejelzések alapján történnek.  

A fogyasztók általános vásárlóerejükből fedezik az étkezéssel, megélhetéssel, szolgáltatásokkal,  energiával, magánnyugdíjjal és biztosítási tervekkel kapcsolatos kiadásaikat, valamint egyéb  kiadásaikat, mint például a nyaralást, a mobilitást és a fogyasztói vásárlásokat.