GfK Sajtószolgálat: Húsvétkor az átlagosnál vonzóbbak a márkatermékek

A kisgyermekes háztartások helyett a negyvenes vagy idősebb háziasszonyok nagybevásárlásai mozgatják a húsvéti csokoládéfigura- vagy sonkapiacot. Az ünnepek idején nem feltétlenül elsődleges szempont az alacsony ár: a márkatermékek és a drágább termékváltozatok is az éves átlagnál szélesebb vásárlóközönséget vonzanak.

Az ünnepi időszakban tízből három háztartás vásárol húsvéti csokoládéfigurát – ez az arány hasonló a karácsonyi figurák esetében tapasztalthoz. Ugyan 2011-ben a legtöbben már a diszkontokban vásároltak ilyen terméket, a megvásárolt összes húsvéti csokoládéfigura mennyiségét tekintve továbbra is a hipermarketek vezetnek.

A háztartások többsége gyártói márkát választott, csak az összes vásárló egyötöde döntött – részben vagy egészben – kereskedelmi márkás termék mellett. Még a diszkontokban is valamivel több vevője volt a márkás termékeknek, mint a sajátmárkáknak. Ez utóbbi csatornában a márkázott és kereskedelmi márkás termékekre költött összeg szinte azonos, viszont az átlagárak jelentős eltérése folytán az értékesített mennyiség mintegy 60 százalékát a sajátmárkák adják.
Kereskedelmi márkás termékeket átlag feletti arányban választanak az ötvenes éveikben járó, kisvárosban élő, kiskorú gyermeket már nem nevelő, 1-2 fős háztartások, míg a kisgyermekes nagycsaládok kosarába átlag feletti mértékben kerül márkatermék, különösen a kisebb településeken.

A friss és tőkehúsok, valamint a húskészítmények hagyományosan előkelő helyen szerepelnek a hazai lakosság étrendjében, húsvétkor pedig különösen jól fogynak ezek a termékek. „Az előző húsvéti szezonban a háztartások fele –kétmillió háztartás – vásárolt kötözött, füstölt, főtt, főtt-füstölt húst és sonkát összesen mintegy 6200 tonna mennyiségben, hétmilliárd forint értékben” – mondta el Sánta Zoltán, Client Group Lead, GfK Hungária. „A megvásárolt mennyiség valamivel több, mint felét hipermarketekben és szupermarketekben szerezték be a háztartások” – nyilatkozott a szakember.

A húsvéti sonkavásárlók szociodemográfiai jellemzőit vizsgálva két fontos választóvonal figyelhető meg: a 40 évesnél idősebb háziasszony vezette, valamint a nagyvárosokban és Budapesten élő háztartások a feldolgozott sonkatermékek fő vásárlói (arányuk minden csoportban 40 százalék feletti). Ugyanakkor a fiatalabbak és a kisebb településen élők körében sokkal kevésbé elterjedt e termékkör vásárlása. A mennyiséget tekintve is az idősebb háztartások dominálnak: az 50 év feletti háziasszonyok vásárolják a teljes mennyiség mintegy kétharmadát. A nagyvárosok dominanciája a volumen tekintetében már nem érhető tetten: a városlakók egy-egy alkalommal csupán 80-90 dkg sonkát visznek haza, míg a kisvárosok és a kisebb falvak lakosainál ez a mennyiség 1,25 kg körül alakul.
A húsok és húskészítmények azon kategóriák közé tartoznak, melyek eredetének a vásárlók nagyobb figyelmet szentelnek: a lakosság körülbelül kétharmada nyilatkozott úgy, hogy a tőkehúsok és a húskészítmények vásárlása során is nagymértékben figyel a termékek eredetére. Az életkor előrehaladtával és magasabb végzettséggel egyre jellemzőbben helyeznek hangsúlyt a vásárlók a megvásárolni kívánt termék hazai eredetére.

A sonkafogyasztással együtt a mustár és torma vásárlóinak száma is növekszik az ünnepek idején, az értékesített mennyiség pedig ezekben a hónapokban mintegy másfélszerese az átlagosnak.