GfK: Magyarországon az egy főre jutó átlagos vásárlóerő 24%-ot emelkedett

A vásárlóerő továbbra is a fővárosban és a környező vármegyékben a legmagasabb

2023-ban az európaiaknak összesen mintegy 12,1 ezer milliárd euró áll majd rendelkezésükre, amelyet élelmiszerre, lakhatásra, szolgáltatásokra, energiaköltségekre, magánnyugdíjra, biztosításra, nyaralásra, mobilitásra vagy bármilyen más fogyasztási cikkre és szolgáltatásokra költhetnek. Ez egy főre vetítve 17.688 eurós átlagos vásárlóerőnek felel meg, ami 5,8 százalékos nominális növekedést jelent az előző évi értékhez képest. A ténylegesen elkölthető összegek azonban országonként nagyon eltérőek, és 2023-ban még a korábbiaknál is sokkal jobban befolyásolja az infláció.

A korábbi évekhez hasonlóan 2023-ban is Liechtenstein áll a vásárlóerő rangsor első helyén, méghozzá egyértelmű előnnyel. A liechtensteini lakosság egy főre jutó vásárlóereje 68.843 euró, ami majdnem 3,9-szerese az európai átlagnak. A második helyen Svájc, a harmadikon Luxemburg következik. Míg a svájciak egy főre jutó vásárlóereje 49.592 euróval 2,8-szorosa az európai átlagnak, addig a luxemburgiak egy főre jutó nettó rendelkezésre álló jövedelme 40.931 euró. Ez több mint 2,3-szorosa az európai átlagnak.

Írország töretlenül halad előre

A top 10-ben szereplő többi ország egy főre jutó vásárlóereje is nagyon magas, legalább 47 százalékkal az európai átlag felett van. A legnagyobb nyertes Írország: miután tavaly éppen csak bekerült a top 10-be, a szigetország idén újabb négy helyet tudott előrelépni, és a hatodik helyet foglalja el. Az egy főre jutó 26.882 euróval az írek pontosan 52 százalékkal vannak az európai átlag felett.

Vásárlóerő Európában (top 10)

g = 100 Az euróövezeten kívüli országok árfolyamai: az Európai Bizottság 2023-ra vonatkozó előrejelzése 2023.05.15-i állapot szerint

A vásárlóerő top 10-ben egyéb változások is történtek: Izland és Dánia egy-egy helyet javított a negyedik és ötödik helyre, míg Ausztria két helyet javított a hetedik helyre. Norvégia ezzel szemben négy helyet visszaesett, Németország egyet, az Egyesült Királyság pedig hármat. Ennek eredményeképpen ez a három ország a vásárlóerő top 10-es rangsorának végére csúszott.

Összességében a 42 vizsgált országból 16 az európai átlag felett van. Ezzel szemben 26 olyan ország áll, amelynek egy főre jutó vásárlóereje az átlag alatt van – köztük Spanyolország, amely 16.449 euró/fő értékkel valamivel az európai átlag alatt van. A korábbi évekhez hasonlóan Ukrajna a sereghajtó. Az ott élők mindössze 2478 euróval rendelkeznek egy főre vetítve, ami pontosan 14 százaléka az európai átlagnak.

Tim Weber, a GfK geomarketing-szakértője a következőket nyilatkozta:

 „Az európai országok idén is jelentős, átlagosan közel 6 százalékos vásárlóerő-növekedést könyvelhetnek el, ami azonban nem tudja teljes mértékben ellensúlyozni a még mindig magas inflációt. A vásárlóerő alakulása azonban nem minden európai országban egyforma: míg például Írország négy helyet emelkedik, addig a szomszédos Egyesült Királyság három helyet esik vissza.

Az országokon belül is történtek változások – például a Cseh Köztársaságban, ahol idén átrendeződtek a rangsorok, vagy Lengyelországban és Franciaországban, ahol az erős és gyenge vásárlóerővel rendelkező régiók közötti szakadék egyre szélesedik. A 42 ország között megfigyelhető egy pozitív tendencia, annak ellenére, hogy a költési potenciál tekintetében még mindig nagyon nagyok a különbségek, a vásárlóerő szakadék némileg csökkent.”

Magyarország: a vásárlóerő továbbra is a fővárosban és a környező vármegyékben a legmagasabb

Európai összehasonlításban Magyarország a 42 vizsgált ország közül a 29. helyen áll, és ezzel egy helyet tudott javítani az előző évhez képest. Az egy főre jutó 10.834 eurós átlagos vásárlóerővel a magyarok alig 39 százalékkal maradnak el az európai átlagtól.

A 20 magyar vármegye (19 vármegye és Budapest) szintjén nem sok változás történt az előző évhez képest. A top 10-ben csak Tolna és Vas cserélt helyet a hatodik és hetedik helyen. Az összes többi vármegye meg tudta védeni pozícióját. A korábbi évekhez hasonlóan a főváros, Budapest egyértelmű fölénnyel az első helyen áll. Az egy főre jutó 14.020 eurós költési potenciállal a fővárosiak több mint 29 százalékkal az országos átlag felett vannak, és kis híján elérik az európai átlag 80%-át.

Az elmúlt évekhez hasonlóan a 20 vármegyéből 2023-ban is csak ötben lett átlagon felüli a vásárlóerő. Ezek mindegyike vagy a fővárosban vagy Budapest környékén, vagy a szomszédos Ausztria határánál található. Az egy főre jutó 10.899 eurós nettó rendelkezésre álló jövedelemmel Veszprém áll a legközelebb az országos átlaghoz, és 0,6 százalékkal van felette.

Ezzel szemben a magyarországi vármegyék háromnegyedében átlag alatti a vásárlóerő. A sereghajtó, akárcsak a korábbi években, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye, ahol az egy főre jutó vásárlóerő 8.475 euró, ami csaknem 22 százalékkal marad el az országos átlagtól.

„Magyarországon a vásárlóerő erőteljes 24 százalékos növekedést produkált. Ez több tényező között elsősorban a bérek növekedésének volt köszönhető, azonban a magas infláció a növekmény nagy részét zárójelbe teszi” – nyilatkozta Kui János, a GfK magyarországi geomarketing szakértője.

Az 5000 főnél nagyobb települések rangsora (Budapest nélkül), az egy főre jutó vásárlóerő országos átlaghoz viszonyított aránya (vásárlóerő index) alapján, 2023.

Az első tíz leggazdagabb település listáját idén Nádudvar vezeti, míg a tavalyi első Üröm a második helyre esett vissza. Paks továbbra is a harmadik, Tata után idén Nyergesújfalu is bekerült az első tízbe. Az első helyezett vásárlóerő indexe 155,8, azaz 55,8%-kal magasabb az átlagos vásárlóerő, mint az országos átlag (=100).

A top10-ben található többi település mind Budapest agglomerációjában, Pest vármegyén belül található kisváros. A toplistában található települések legalább 27%-kal haladják meg az országos átlagos vásárlóerőt.

A tanulmányról

A „GfK Purchasing Power Europe 2023” című tanulmány 42 európai országra vonatkozóan áll rendelkezésre olyan finomított szinteken, mint a települések és a postai irányítószámok, valamint a lakosokra és háztartásokra vonatkozó megfelelő adatok és digitális térképek.

A vásárlóerő az adók és társadalombiztosítási járulékok nélkül rendelkezésre álló jövedelemre utal, beleértve a transzferfizetéseket is, és egy főre és évre vetített indexként jelenik meg euróban. A GfK vásárlóerő a nominális rendelkezésre álló jövedelemre vonatkozik. Ez azt jelenti, hogy az értékek nincsenek inflációval kiigazítva. A jövedelemadó-statisztikából származó adatokon kívül a számítás a transzferfizetések kiszámítására vonatkozó statisztikákon, valamint a gazdasági intézetek előrejelzési értékein alapul.

Az általános vásárlóerőből a fogyasztók fedezik az élelmiszerre, lakhatásra, szolgáltatásokra, de az energiaköltségekre, a magán-öregségi ellátásra és a biztosításra, valamint egyéb kiadásokra, például a nyaralásra, a mobilitásra és a fogyasztói kívánságokra fordított összes kiadást is.