GfK: jelentősen csökkent a fogyasztói bizalom

A GfK Fogyasztói Bizalom Index vizsgálata szerint az idei év harmadik negyedévében jelentős, mintegy 15 pontnyi csökkenést könyvelhetett el a mutató. Mind a fogyasztói bizalom, mind a fogyasztói várakozások indexe a 2013 év eleji értékekre esett vissza.

A GfK Komplex Fogyasztói Bizalom Index értéke 15 pontnyi csökkenést követően 2014 szeptemberében 163 pontot ért el.

A Fogyasztói Várakozások Index alakulásában szintén jelentős csökkenés figyelhető meg 2014 harmadik negyedévében, az index értéke jelenleg 184,6 pont. A csökkenés oka, hogy romlott a családok reáljövedelem értékének megítélése, valamint az ország gazdasági helyzetét illetően is negatívak a várakozások, mind a rövid, 12 hónapra, mind pedig a hosszú, 5 évre vonatkozó várakozások tekintetében. Közel 10 ponttal csökkent a Vásárlási Hajlandóság Index is, amely jelenleg 139 ponton áll.
.
„Hosszan tartó emelkedő illetve stabilizálódó időszak tört meg a szeptemberi adatok alapján. A makrogazdaság területén, több területen megmutatkozó eredmények mindamellett nem érezhetők a fogyasztók életében. A rezsicsökkentés által érintett társadalmi csoportok mára vélhetően kialakították fogyasztási szokásaikat és a nemzetközi szinten alacsony reálbérek továbbra is visszafogják más társadalmi rétegek kiadásait. A választások évében témára kerülő politikai témák már nem érdekesek, az emberek most aprópénzre szeretnék váltani ezeket és bővíteni fogyasztásukat. Mindamellett, az hogy a parlamenti választást követő negyedévben csökken a bizalom, nem új jelenség, csak 2010-ben mért ellentétes irányt GfK” – mondta el Kozák Ákos, a GfK igazgatója az adatokra reflektálva.

A munkanélküliség alakulásával kapcsolatos vélekedésekrõl 2014 szeptemberében elmondható, hogy tízbõl három lakos számít a munkanélküliség növekedésére, míg az ezt mérõ mutatók 35 százalékuk szerint nem fognak változni.

Az inflációs várakozások tekintetében a lakosság túlnyomó része (69%) továbbra is az árak emelkedésére számít, szeptemberben 5 százalékponttal nőtt az árak emelkedésére számítók aránya az előző negyedévhez képest. A válaszadók átlagosan 7%-os növekedésre számítanak a következő 12 hónapban.

A család reáljövedelmére vonatkozó várakozások továbbra is kedvezőtlenek: a megkérdezettek 42 százaléka az inflációnál kisebb mértékű növekedésre számít, vagyis a reáljövedelme csökkenését prognosztizálja.

A hitelfelvételi kedv lényegében nem változott: a lakosság 29 százaléka úgy gondolja, most nem alkalmas az idő hitelfelvételre, 60 százalékuk pedig soha nem venne fel hitelt. A háttérben az áll, hogy a lakosság 28 százaléka a hitelkamatok növekedésére, míg további harmada azok változatlanságára számít a következő 12 hónapban.

A vélemények a megtakarításokról negatívan változtak az előző negyedévhez képest: bár a lakosság 42 százaléka szerint érdemes korábban tervezett vásárlásra felhasználni a megtakarításait, ezzel egy időben nőtt a bizonytalanok aránya (36%) arra vonatkozóan, tervezi-e most nagyobb háztartási eszköz vásárlását.

Nem változott a lakásvásárlást érdemesnek tartók aránya, a megkérdezettek 55 százaléka gondolja, hogy ez egy megfelelő időpont az ingatlanok értékesítésére. A lakosság 40 százaléka tartja jó befektetésnek a lakásvásárlást. A lakásuk eladását mindössze 11% tartja érdemesnek.