Magazin: Idén is bővülésre számít a GfK Hungária Piackutató Intézet

A hazai kereskedelem, és azon belül az FMCG-szektor, valamint a fogyasztás 2015 óta folyamatosan növekszik, aminek a mozgatórugója – sok egyéb tényező mellett – leginkább a béremelkedésre vezethető vissza. Kozák Ákos, a GfK Hungária Piackutató Intézet igazgatója arra számít, hogy a kedvező folyamatok 2018-ban sem torpannak meg, a tavalyi bővüléshez hasonló várható ebben az évben is.

Kozák Ákos
igazgató
GfK

Amikor elmúltak a „posztválság” évei – ami nagyjából a 2013 és 2015 közötti időszakot jelenti –, attól a pillanattól kezdve az FMCG-szektor folyamatos növekedésre volt ítélve Magyarországon – kezdi a mögöttünk hagyott időszak értékelését Kozák Ákos. A szakember szerint az évtized elejének jelentős visszaesése után az elmúlt három évben az egész ágazatra vonatkozó tekintélyes kiskereskedelmi bővülésnek lehettünk a tanúi. A fogyasztás dinamikus, három-négy százalékos, valamint a kereskedelem négy-öt százalékos bővülése már önmagában is biztató előjel volt a 2017-es évre, és az optimista várakozások be is igazolódtak. A tavalyi esztendő növekedésének hátterében – sok egyéb tényező mellett – egyértelműen a hazai bérek emelkedése állt.

– Itt azért indokolt a többes szám, mert a for-profit mellett van egy nonprofit szféránk, és a piaci növekedést ez utóbbi, valamint a kiskereskedelem gyakran két számjegyű béremelkedése generálta. Ez a folyamat nemzetgazdasági szinten is nagyon erőteljes volt, aminek eredményeként 323 ezer forintra emelkedett az átlagkereset. Ne feledjük, hogy még nem is olyan régen 245-250 ezer forintos összegekről beszéltünk – emlékeztet Kozák Ákos, aki felhívja a figyelmet, hogy a hazai bérek ugyan még mindig messze vannak az európai uniós átlagtól, de ez az említett növekedés elég jó alapot teremtett arra, hogy a tavalyi év mind a kereskedelem, mind a fogyasztás szempontjából jól sikerüljön.

A GDP jobban nő, mint a fogyasztás

– Ha a régióra tekintünk, akkor azt látjuk, hogy a lengyelek, és különösen a románok nagyon dinamikusan, sőt, sokkal dinamikusabban növekedtek az elmúlt években, mint mi. Az utóbbiak esetében különösen meglepő volt ez a dinamizmus. Tavaly többször is volt olyan negyedév, amikor Románia és Bulgária a legnagyobb teljesítménynövekedést produkálta a kiskereskedelem területén – hívja fel a figyelmet Kozák Ákos, aki azt is hozzáteszi, hogy Magyarország az Európai Unión belül abban az országcsoportban található, ahol a fogyasztás bővülése elmarad a GDP-növekedés ütemétől.

– Ha azt nézzük, hogy az elmúlt két évben milyen dinamikával nőtt a GDP, és milyen dinamikával növekedett a háztartások fogyasztása, akkor azt látjuk, hogy sajnos, az utóbbi nem tudott olyan mértékben bővülni, mint a bruttó nemzeti össztermék. Ez akkor is igaz, ha az utóbbi hat-nyolc évet vesszük alapul. Mindezek ellenére mégis azt gondolom, hogy van okunk örülni ennek az előbb említett dinamikus fogyasztásbővülésnek, de azért van még mit behozni – foglalja össze a nemzetközi összehasonlítás eredményeit a szakember, aki azt is fontosnak tartja megemlíteni, hogyha nemcsak az Európai Unió huszonnyolc tagállamát, hanem a kontinens negyvenkét országát vetjük össze, akkor ott a vásárlóerőben igen jelentős eltéréseket találunk. A nem vásárlóerő-paritáson, az európai országok átlagához mért, valamivel több mint 40-45 százalékos pozíciónk mindenképpen egy intő jel, itt még mindig jelentős az elmaradás a fogyasztás potenciáljában, amit persze meghatározó mértékben a bérek határoznak meg.

– Azt gondolom, hogy mindenki örül annak – különösen ilyen alacsony személyi jövedelemadó mellett –, hogy emelkednek a bérek, de még mindig több fényévnyi a távolság például egy osztrák általános iskolai tanár és a magyar kollégájának a fizetése között, tehát sokszoros lemaradásban vagyunk – húzza alá.

A politikai stabilitás beruházásra ösztönöz

Kozák Ákos úgy látja, hogy a 2018-as évre komoly befolyással lesz az áprilisi országgyűlési választás. Az ilyen események szinte minden esetben fogyasztói bizalomnövekedéssel járnak. Általános szabály, hogy a parlamenti voksolás közeledtekor az azt megelőző időszakban – még ha egyébként jó is a fogyasztói bizalmi index – van egy komoly kiugrás, tehát ezek az adatok még kedvezőbbek lesznek. Véleménye szerint erre a jelenségre most is számíthatnak a piaci szereplők, különös tekintettel arra a politikai konstellációra, hogy a biztos szavazó pártválasztók többsége mégiscsak a kormánypártok mellett van. Ez a kiszámíthatóság az embereket beruházásra ösztönzi, van merszük tartós fogyasztási cikkeket, ingatlanokat vásárolni, mert azt gondolják, hogy nem változik gyökeresen a politikai helyzet, vagyis fejlődünk. Az elemző jelenleg nem lát olyan eseményt, ami beárnyékolná vagy radikálisan befolyásolná ezt a fogyasztói bizalmat, és ennek következtében a fogyasztás növekedésének az ütemét.

– Lehetséges, hogy ez a növekedés most nem lesz három és fél vagy négy százalék, de az is könnyen lehet, hogy a négy és fél vagy akár az öt százalékot is eléri. Nem a konkrét számok számítanak az év elején, hanem a trend – jegyzi meg Kozák Ákos.

Az alsó rétegek költenek többet arányaiban élelmiszerre

A szakember rávilágít arra a téves felvetésre is, miszerint a módosabb országrészekben intenzívebben, az átlagnál jobban növekszik az élelmiszerre fordított kiadás. A statisztika kicsit árnyalja ezt a képet. Ugyanis minél nagyobb valakinek a vásárlóereje, arányaiban, vagyis az összjövedelméhez képest annál kevesebbet költ élelmiszerre.

– Amikor növekszik a bér – és erre számos kutatásunk volt, különösen a válság alatt –, akkor az alsó négy jövedelmi tizedbe tartozók ezt a bérnövekményt gyorsan át is váltják. Hogy mire tudják átváltani? Ha szerencsésebbek, tehát feljebb állnak ezen a listán, akkor például a hiteleiket kezdik el törleszteni, de szinte biztosra vehető, hogy többet fognak fogyasztani. Valószínűleg egy-két elhalasztott fogyasztásba is belemennek – itt leginkább a tartós cikkre kell gondolni –, de alapvetően az élelmiszer lesz a meghatározó. Márkásabb terméket vásárolnak, vagy többet abból a márkatermékből. Ez fontos táptalaja a fogyasztásbővülésnek, de az egyébként nagyon magas szinten fogyasztó legfelső jövedelmi decilisbe tartozókra ez már nem igaz, hiszen ők nem fognak többet enni. Eddig is magas minőségű márkákat vettek, és attól, hogy több lett a pénzük, most inkább utaznak vagy megtakarítanak – summáz a GfK Hungária vezetője.

A jelenlegi helyzet fő nyertese az átlagfogyasztó

Az elemző az áfacsökkentésekkel kapcsolatban elmondja, hogy ezeket tendenciájában jónak tartja, egy-egy kategóriára vetítve lehet pozitív a hatás, de önmagában a fogyasztást csak az vinné előre, ha minden területen levinnék az áfát.

– Fontos szempont, de ez inkább a fogyasztási szerkezetben idéz elő módosulást, az FMCG-szektor majdnem háromezer milliárd forintos piacát nem képes lényegesen befolyásolni. Ezt a szerepet most egyértelműen a bérnövekedés tölti be, a nemzetgazdasági keresetbővülés generálja a fogyasztást, ez most a legfontosabb hozzájáruló – véli a szakember.

Arra a felvetésre, hogy az elmúlt időszak béremelkedését elsődlegesen a munkaerőhiány okozza-e, Kozák Ákos egyértelmű igennel felel. Azonban szakmaiatlannak tartaná annak számszerűsítését, hogy ezt a növekedést hány százalékban okozza a munkaerőhiány, mert létezik egy másik mozgató is, mégpedig a kormányzat ilyen irányú vállalása. Ez a fajta állami beavatkozás egyáltalán nem új keletű, ehhez hasonló eszközzel már a korábbi kormányzatok is éltek.

– Az elmúlt tizenöt évben számtalanszor elmondtam már a különböző szakmai konferenciákon, hogy mint közgazdász megértem, ha egy vállalatvezető és tulajdonos úgy gondolja, hogy amíg nincs teljesítmény, addig nem ad béremelést. Ezt a vélekedést erősíti az én közgazdász énem is, viszont mint szociológus azt mondom, hogy legyen egy dinamikus bővülés. Sajnos, Magyarország nem volt képes ezt az organikus növekedést megvárni, mert az nem lehet, hogy csak akkor emeljük a béreket, ha az arányban áll a teljesítmény növekedésével. Figyelembe kell venni a nagyon mélyen gyökerező munkakultúrát, és még sok egyéb más tényezőt.

Mindezek mellett érdemes figyelnünk a környező országokra is. A piaci elemző emlékeztetett arra, hogy Szlovákiáról ma már nem úgy beszélünk, ahogy tizenöt éve. A bérek tekintetében komoly mértékben elmaradtunk északi szomszédunktól, akik még Csehországot is lehagyták vásárlóerőben – ebben a tekintetben már a horvátok is előttünk járnak –, tehát létezik egy ilyen típusú verseny is.

– A mindenkori kormányok nem törvényekkel avatkoznak bele ebbe a folyamatba, hanem úgy alakítják az egész gazdasági rendszer ökoszisztémáját, hogy az egyik területen kicsit kiengedik a gyeplőt, amíg másik területen pedig egy kicsit meghúzzák. Ez egy játék, ha itt engedek, akkor meg kell vizsgálni, hogy hol tudok szorítani, mert azt nem lehet, hogy mindenhol engedünk. Most úgy tűnik, hogy a közember, tehát az átlagfogyasztó ezzel jól jár. A vállalatok már nem biztos, mert most épp különadók sújtják őket. Mindezzel azt akartam szemléltetni, hogy ebben a folyamatban nem kizárólag a munkaerőpiaci nyomás, hanem a munkabérek és a munkaerőpiaci ökoszisztéma is közrejátszik – összegez a GfK Hungária igazgatója.

Ladó Balázs