GfK Hungária: Idén csökken, jövőre stagnál a fogyasztás

Szerző: trademagazin Dátum: 2012. 09. 13. 12:55

A GfK Hungária piackutató szerint idén csökken, jövőre pedig stagnál a fogyasztás Magyarországon.

A cég csütörtöki közleményében ismerteti: a tartós fogyasztási cikkek piaca körülbelül 5 százalékkal zsugorodhat, amit jövőre egy hasonló nagyságrendű bővülés ellensúlyozhat. A GfK hozzáfűzi: 2011. végén – jellemzően a karácsonyi akciók miatt előrehozott vásárlásoknak köszönhetően – a piac az utolsó negyedévben, de főleg decemberben tudott nőni. Ez 6 százalékos növekedést jelentett 2011-ben 2010-hez képest.

A GfK kifejti: a magyar háztartások fogyasztása 2007 óta folyamatosan csökken, tehát nemcsak a válság miatt fogták vissza az emberek a fogyasztást, a válság csak felerősítette a már amúgy is csökkenő tendenciát.

A piackutató a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataira hivatkozva emlékeztet arra, hogy 2000-ben a magyar háztartások összes jövedelmük 29 százalékát fordították élelmiszerre és lakásfenntartásra, háztartási energiára pedig 18 százalékát. Tíz évvel később az arányok jelentősen megváltoztak: az élelmiszerre költött összeg a teljes költés 23 százalékára csökkent, a lakás fenntartására, energiára elköltött részarány pedig már 25 százalékot tett ki. Jelentősen nőtt a hírközlés és szórakozás részesedése a lakossági fogyasztásban, anélkül, hogy ezekre többet kellett volna költeni, hiszen ezek a szolgáltatások relatíve olcsóbbá váltak.

A KSH adatai szerint ezzel szemben a lakásfenntartás és az energia nagyon megdrágult, így akkor is sokkal többet költenek erre a fogyasztók, ha nem fogyasztanak mennyiségileg többet – jegyzi meg a GfK, hozzátéve, hogy az energiaárak és a lakásfenntartási költségek emelkedése miatt úgy tűnik, hogy a lakosság főként két területen fogta vissza a fogyasztását: az élelmiszerek és az élvezeti cikkek fogyasztása terén, továbbá a ruházkodáson, bár kisebb mértékben.
A GfK az online értékesítés térhódítására is felhívja a figyelmet. Kifejti: az elektronikai termékek piacán jelenleg már az összértékesítés több mint 10 százaléka ezen a csatornán keresztül bonyolódik, bár az élelmiszereknél egyelőre elenyésző ez az értékesítési forma. (MTI)

Kapcsolódó cikkeink