GfK Hungária: Egyre többen böngészik az internetet mobil eszközökön

A GfK Hungária Digital Connected Consumer című tanulmányának idősoros adatai alapján megállapítható, hogy az okostelefonok és táblagépek terjedésével az internetezés is egyre inkább ezen eszközökre terelődik. A rendszeresen internetezők vásárlás előtt a világhálón tájékozódnak a megvásárolni kívánt termékről, szolgáltatásról és többségük utólag megosztja tapasztalatait valamely közösségi oldalon.

Háromból két rendszeres netező vásárolt már webshopban, kettőből egy pedig online aukciós oldalon.Az internetnetezéssel töltött idő az internetet rendszeres használók körében naponta több mint három óra, s ez az időtartam az elmúlt évek során nem mutat változást (a 2011-es DCC kutatás 208, míg a 2012-es tanulmány 207 perc átlagos napi internethasználatot regisztrált).

Az interneten töltött idő tartama célcsoportonként jelentős eltérést mutat: például a mobil eszközökön (mobiltelefonon vagy táblagépen) is internetezők több mint négy órát, egész pontosan 251 percet töltenek a világhálón egy átlagos napon. A rendszeres internetezők között is speciális célcsoportnak számít a fent említett a mobil eszközökkel is rendelkező, és azokon rendszeresen internetező, illetve különböző, fizetős applikációkat is letöltő fogyasztók csoportja. „E prémium célcsoport becsült mérete viszont hazánkban mindössze 180.000 fő” – mondta el Bacher János, a GfK Hungária ügyfélkapcsolati igazgatója. „Tagjai azonban a világhálón jóval aktívabbak az átlagosnál: e fogyasztók több mint fele fokozottan nyitott a legújabb technológiai vívmányok iránt, így a legújabb fejlesztések, a csúcstechnológia felhasználói, illetve ezen alkalmazások potenciális vásárlói körében is nagyobb arányban találkozunk ennek az egyelőre meglehetősen szűk célcsoport tagjaival.”

Az sem meglepő, hogy amíg az okostelefonnal vagy tablettel rendelkező nethasználók internetezéssel töltött teljes idejük csupán 13 százalékában használnak web-eléréshez mobil eszközt, addig a fizetős applikációkat is rendszeresen letöltők a böngészési idejük ötödét már okostelefonról, vagy táblagépről bonyolítják.

A GfK Hungária DCC kutatásának idősoros adatai azt a tényt is alátámasztani látszanak, hogy a mobil eszközök előretörésével az internethasználat ezen eszközök irányába tolódik: amíg 2011-ben a rendszeresen internetezők internethasználatuk mindössze 2 százalékát végezték mobilkészülékeken keresztül, addig 2012-re ez az arány már 8 százalékra emelkedett.

További elemzésre ad lehetőséget a legalább heti rendszerességgel internetezők online információgyűjtési, vásárlási és webes fizetési szokásainak vizsgálata. A vásárlás előtti információgyűjtés helyszínei a legtöbb esetben az árukereső, ár-összehasonlító oldalak (itt a rendszeresen internetezők 53 százaléka gyűjt információt), de minden második internetező keresi fel információért a gyártók, szolgáltatók saját weboldalát is. A keresett terméket forgalmazó kereskedő honlapját jóval kevesebben tartják adekvát információforrásnak: csak minden harmadik internetező látogatja e honlapokat információgyűjtés céljából.

A fentiek mellett nem meglepő, hogy a fogyasztói véleményeket felvonultató fórumok és blogok szintén nagy népszerűségnek örvendenek (43 százalék), az azonban talán még beszédesebb adat, hogy minden ötödik válaszadó közösségi oldalakon is gyűjt információt a megvásárolni kívánt termékről, szolgáltatásról.

A heti rendszerességgel internetezők tizede rendszeresen megosztja saját vásárlási tapasztalatait valamelyik közösségi oldalon, 15 százalékuk pedig különböző szolgáltatások igénybevételével kapcsolatos élményeiről (pl. bank, mobilinternet, nyaralás, utazás, stb.) is beszámol hasonló módon.

A célcsoport fele mind pozitív, mind negatív tapasztalatairól mesél, azonban kétötödük csak pozitív tapasztalatait osztja meg ismerőseivel. Az internetes vásárlási szokásokat vizsgálva megállapítható, hogy online áruházban a rendszeresen internetezők kétharmada, míg online aukciós oldalon a célcsoport fele vásárolt már.
Közvetlenül a gyártótól, szolgáltatótól, annak honlapján a heti rendszerességgel internetezők 40 százaléka vásárolt már, és nagyon hasonló az ár-összehasonlító oldalak vásárlási célú igénybevétele is (40 százalék vásárolt már e felületen). A legkevésbé használt online vásárlási lehetőség a kedvezményes, csoportos vásárlást lehetővé tevő oldalakon keresztül lebonyolított megrendelés: ezt a lehetőséget csupán minden negyedik internetező használta már ki.

Az online fizetési módokat vizsgálva összességében megállapítható, hogy az internetezők bizalma még mindig nem teljes a különböző online fizetési módok iránt: csak minden harmadik válaszadó tartja megbízhatónak e fizetési módokat. Aki fizet online, előnyben részesíti a bankkártyás fizetést (a rendszeresen netezők kétötöde vette már igénybe, de csak minden ötödik válaszadó használja rendszeresen). Az egyéb, alternatív fizetési módozatokkal, mint a PayPal, az SMS-ben történő fizetés, vagy a mobilvásárlás a célcsoport csupán 5-7 százaléka él rendszeresen.