GfK Hungária: Árérzékenyebb és tudatosabb magyar vásárlók
A gazdasági válság hatására árérzékenyebbé és tudatosabbá váltak a magyar vásárlók, és a bevásárlási alkalmak is tervezettebbek lettek – derül ki a a GfK Hungária Háztartáspanel kutatásából. Az elmúlt évekhez képest kevesebbszer megyünk vásárolni. A vásárlási helyszínek megválasztásakor az áru frissessége, az árszínvonal és a választék továbbra is a legfontosabb szempontok, viszont megnőtt annak a jelentősége, hogy az adott bolt vagy lánc milyen akciókat és promóciókat kínál a vásárlók számára.
A gazdasági válság katalizátorként hatott az új vásárlói trendek kialakulására hazánkban. Annak eredményeként, hogy árérzékenyebbé és tudatosabbá váltak a vásárlók, megfigyelhető, hogy a bevásárlási alkalmak is tervezettebbek lettek. Megnőtt a vásárlás előtti informálódás szerepe, ami abban is megnyilvánul, hogy egyre többen tanulmányozzák át a kereskedelmi láncok reklámújságait. Ez a tendencia ugyanúgy igaz a magasabb jövedelemmel rendelkező társadalmi szegmensekre is.
A GFK Hungária közreműködésével készült, 11 ország Háztartáspanel adatait magába foglaló felmérés alapján globálisan is kimutatható a vásárlási alkalmak számának csökkenése, vagyis kevesebbszer megyünk vásárolni, mint a korábbi években. A kevesebb vásárlási alkalom egyben azt is jelenti, hogy csökken az alkalomszerű, úgynevezett impulzus vásárlások aránya is.
A vásárlási gyakoriság csökkenése egyben azt is jelenti, hogy a háztartások által látogatott boltok köre bővült, egy-egy jó ajánlat kedvéért a vásárló hajalmos messzebbre is elmenni, a kényelem kevésbé játszik szerepet. A vásárlási helyszínek megválasztásakor az előző évek felmérései alapján konzisztensen az áru frissessége, az árszínvonal és a választék voltak hazánkban a legfontosabb szempontok.
Megfigyelhető, hogy a válság hatására csökkent e szempontok relatív súlya, és erőteljesen megnőtt annak a jelentősége, hogy az adott bolt vagy lánc milyen akciókat és promóciókat kínál a vásárlók számára. A körbevásárlás hatására csökken a boltok iránti lojalitás, vagyis jobban szétaprózódik a boltok között a vásárlók költése.
A kereskedőknek kihívást jelent, hogy kevesebb alkalom nyílik a vásárlók meggyőzésére az eladótéren belül, illetve növekszik a verseny a vásárlók megszerzéséért. Ma már szinte minden lánc rendelkezik saját hűség-programmal, és egy-egy háztartásban átlagosan 3 különféle lánc hűségkártyája vagy pontgyűjtő füzete található meg párhuzamosan.
„A feladat most már az, hogy olyan programot indítsanak a láncok, amely „túlkiabálja” a marketing zajt, és folyamatosan fenn tudja tartani a vásárlók érdeklődését, aktív részvételét a programban – mondta Kovács Krisztina, a GfK Hungária szektormenedzsere, Consumer Tracking.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
KSH: az ipari termelés 7,2 százalékkal csökkent szeptemberben
2024 szeptemberében az ipari termelés volumene 7,2, munkanaphatástól megtisztítva 5,4…
Tovább olvasom >A dolgozó fiatalok többsége fizetésemelésre számít
Saját fizetésük alakulását tekintve a dolgozó fiatalok többsége, 75 százaléka…
Tovább olvasom >Banai Péter Benő: jövőre a magyar gazdaság 3 százalék fölött növekedhet
Jövőre a magyar gazdaság, a gazdasági semlegesség értékelvű politikájára támaszkodva…
Tovább olvasom >