GfK: előretörnek a diszkont üzletek

Az év első öt hónapjában a kereskedelmi csatornák piacrészében jelentősebb változások figyelhetők meg. A magyar háztartások érezhetően többet költenek a diszkont üzletekben, mint az előző év hasonló időszakában. A négy diszkont lánc közül kettő jelentős, két-számjegyű piacrész növekedést ért el – áll a Gfk legfrissebb felmérésében.

Mintegy 1100 milliárd forintos szintet elérve a lakosság teljes napi fogyasztási cikk költése – a 10 százalék körüli élelmiszer infláció ellenére – közel azonos szinten maradt a január-májusi időszakban, mint az előző év azonos időszakában. A kereskedelmi csatornák piacrészében a stagnáló piacon jelentősebb változások figyelhetők meg.

Az év első 5 hónapjának eredményei alapján a magyar háztartások érezhetően többet költenek a diszkont üzletekben, mint az előző év hasonló időszakában. A tendencia nem meglepő, hiszen az elmúlt két év gazdasági nehézségei, illetve az idei évben tapasztalható gyorsan emelkedő élelmiszer infláció, valamint az alacsonyabb jövedelemmel rendelkező háztartások esetében az új adózási rend további kihívást jelentenek a pénztárcák számára.

A négy diszkont lánc közül kettő jelentős, két-számjegyű piacrész növekedést ért el. A piacrész növekedés mögött részben a vásárlók számának növekedése áll. Míg 2010 májusában a magyar háztartások 50 százaléka vásárolt valamilyen diszkont láncban, addig ez a szám 2011 májusában 53 százalék volt.

„A vásárlóközönség számának emelkedése a boltszámok kismértékű növekedése mellett következett be, viszont nem lehet pusztán az expanzióval magyarázni a növekedést. Nemcsak az újonnan nyitott üzletek hoznak be új vásárlókat a vonzáskörzetükből, hanem a már meglévő üzletek látogatói köre is bővül, mivel a háztartások egy része anyagi megfontolásból lép be a diszkontok vásárlókörébe” – mondta Kovács Krisztina, a GFK Hungária Consumer Tracking szektorának menedzsere.

A csatorna piacrész emelkedésének további oka, hogy nemcsak a vásárlókör nőtt, hanem a vásárlók lojalitása is; vagyis a háztartások, arányosan nagyobb részét hagyják az élelmiszer és háztartási vegyi-áru költésüknek a csatornában, mint korábban.

A diszkont csatorna piacrésze vidéken valamivel magasabb, mint Budapesten és Pest megyében (17 százalék, szemben a központi régióban mért 15 százalékkal). Az eltérés egyrészt a kiskereskedelem alacsonyabb koncentrációjával magyarázható vidéken, másrészt a háztartások átlagos vásárlóereje is alacsonyabb, ami erősebb árérzékenységet eredményez.

Bár a diszkont csatorna nem nevezhető a napi bevásárlások helyszínének – mivel ide leginkább autóval érkeznek a vásárlók -, a diszkont üzletek mégis egyre nagyobb versenyt jelentenek a hagyományos kereskedelmi csatornák számára is. Ez egyrészt a diszkontok versenyképes árai miatt, másrészt pedig a diszkontok számának növekedése miatt van. (A diszkontok forgalmának 58 százalékát az autóval érkező vásárlók generálják, míg ez az arány jóval alacsonyabb, 20 százalék körül alakul, a kisboltok esetében.)