GfK: a vásárlási hajlandóság újabb lendületet kapott

A GfK Komplex Fogyasztói Bizalom Indexe 2015 márciusában gyakorlatilag változatlan maradt a tavaly év végi értékhez képest. A fogyasztói várakozások mérséklődését hozta a megkérdezettek saját jelenlegi és rövidtávú, azaz az elkövetkező 12 hónapban várható anyagi helyzetének kilátásairól alkotott véleménye. Az év eleje 7 pontos lendületet adott a vásárlási hajlandóságnak. A decemberinél kevesebben számítanak a munkanélküliek számának, valamint a fogyasztói árak emelkedésére. Mintegy 19 százalékot esett a megtakarításokkal rendelkezők aránya és az ingatlan jó befektetésnek tartók hányada is 24 százalékkal csökkent.

A GfK Komplex Fogyasztói Bizalom Indexe 2015 márciusában 164,8 pont, ami gyakorlatilag változatlan értéket jelez az előző időszakban, azaz 2014 decemberében mérthez képest.

A Fogyasztói Várakozások Index (FVI) alakulásában csökkenés figyelhető meg 2015 első negyedévében, miután értéke valamivel kevesebb, mint 5 pontos csökkenést követően márciusban 179,6 pont. A csökkenés oka, hogy romlott a háztartások saját anyagi helyzetének megítélése, mind a jelenlegi anyagi helyzetet tekintve, mind pedig a 12 hónapon belül javulásra nem számítók arányát nézve.
A komplex mutatószám másik összetevője, a Vásárlási Hajlandóság Index értéke közel 7 pontos emelkedéssel jelenleg 148,5 ponton áll.
„Ennek hátterében valószínűsíthetően a devizahitelek rendezésével kapcsolatos várakozások és a reálkeresetek alakulása áll” – mondta el Kozák Ákos, a GfK Hungária igazgatója az adatokat elemezve.

A munkanélküliségalakulásával kapcsolatos vélekedések 2014 decemberéhez képest pozitív irányban változtak: csökkent a munkanélküliség növekedésére számítók aránya, ugyanakkor 28 százalékra nőtt azok aránya, akik szerint a munkanélküliek számában csökkenés következik be az elkövetkező egy év során.

Az inflációs várakozások kedvezőbb képet mutatnak, mint az előző negyedévben:márciusban már a tavaly decemberihez képest kevesebben (62 százalék) számítanak az árak emelkedésére. Az árak növekedésének mértékét illető vélekedések is pozitív irányba mozdultak: a válaszadók átlagosan 5 százalékos növekedésre számítanak a következő 12 hónapban.

A család reáljövedelmére vonatkozó várakozások2015 márciusában szintén nem változtak számottevően: továbbra is minden második megkérdezett az inflációnál kisebb mértékű növekedésre számít e téren, vagyis a reáljövedelmük csökkenését prognosztizálja.
A hitelfelvételi kedv lényegében nem változott az előző negyedévhez képest: továbbra is majdnem minden harmadik ember(28 százalék) gondolja úgy, hogy most nem alkalmas az idő hitelfelvételre, 63 százalékuk pedig soha nem venne fel hitelt. Ennek egyik oka az lehet, hogy hitelkamatokkal kapcsolatos várakozások is nagyon hasonló képet mutatnak az előző negyedévhez képest.

A vélemények a megtakarításokról 2014 decemberéhez képest változtak: az előző negyedévhez képest 19 százalékkal csökkent a megtakarításokkal nem rendelkezők aránya (az ő arányuk jelenleg 27 százalék).A lakosság nagyobb része, 41 százalék, azonban továbbra is úgy gondolja, hogy nem érdemes korábban tervezett vásárlásra felhasználni megtakarításait, míg 15 százalék szerint most érdemes nagyobb háztartási eszközt beszerezni.

2015 márciusában változatlan maradt a lakásvásárlást érdemesnek tartók aránya (54 százalék), amivel szemben csökkent a bizonytalanok tábora és bővült a lakásvásárlást nem támogatók csoportja. Tavaly decemberhez képest immár csupán a lakosság 35 százaléka tartja jó befektetésnek a lakásvásárlást, ami 24 százalékos esést jelez. A lakása eladására a mindössze a megkérdezettek 19 százaléka tartja elérkezettnek az időt.