GfK: A magyar fiatalok a legkevésbé elkötelezettek munkahelyük iránt

Világszerte hiányzik a munkahelyek iránti elkötelezettség a fiatal alkalmazottakból. Legfőképpen a munkahelyi nyomást érzik, ami hosszú távú megtartási és menedzsment problémákat okoz a vállalatok és az országok számára. A munkahelyi nyomás érzékelése a magyar piacon sajátos képet mutat, és világszinten hazánkban az egyik legalacsonyabb a munkavállalók elkötelezettsége – állapította meg a GfK Nemzetközi Alkalmazotti Elkötelezettség 2011 felmérése.

A GfK Csoport Custom Research szektora 29 országban több mint 30.000 alkalmazott körében 2011 tavaszán tanulmányt készített az alkalmazotti elkötelezettségről. A kutatás megállapította, hogy a munkaerőpiac a kiábrándult 18-29 évesek, és az idősebb, valószínűleg inkább beletörődő társaik között polarizálódik.

A tanulmány szerint a 18-29 éveseknek csak 21 százaléka erősen elkötelezett a munkaadója felé, szemben a hatvanas éveikben járók 31 százalékával. Ez a különbség a fiatalabbak és az idősebbek között világszerte több problémát is okoz: megosztott munkahelyek jönnek létre; sértődés alakul ki a generációk között; valamint akadályozza a fiatal, jól képzett tehetségek toborzását, megtartását és motiválását.

Nemzeti szinten az egyes országoknak sokkal súlyosabb problémákkal kell szembenézniük fiatal munkaerejük elkötelezettségi szintjét illetően. Macedóniában, Franciaországban és Törökországban a 18-29 év közötti dolgozók közel egyharmada „erősen elkötelezett” munkáltatója felé. Ez stabil és produktív helyzetet jelent a vállalatok számára. Azonban az „elkötelezettségi lista” alján lévőknek, Magyarországnak és Csehországnak (6-6 százalék), valamint Szerbiának és Portugáliának (7-7 százalék) is nagyon különböző helyzettel kell szembenézniük. A fiatal tehetségek megtartása problémás lehet ezekben az országokban, amikor a gazdaság erősödni fog.

Habár a fiatal alkalmazottak 61 százaléka szerint vannak karrierlehetőségek számukra, sokan úgy gondolják, hogy ezt vagy egy másik munkaadónál, vagy pedig egy másik országban találják meg. Magyarországon ennél pesszimistábbak a fiatalok, mindössze 11 százalékuk érzi úgy, hogy nyitva állnak számukra karrierlehetőségek. Bár a környező országokban a hazainál kedvezőbb a kép, még mindig nem éri el a nemzetközi átlagot. A cseh fiatalok 29 százaléka, míg a lengyelek 48 százaléka látja munkaerőpiaci helyzetét pozitívnak. Nemzetközi szinten minden tíz fiatal alkalmazottból hat aktívan munkát keres, vagy fog a következő hat hónapban. Negyvenegy százalékuk hajlandó kivándorolni, hogy új munkahelyet találjon.

Míg a fiatal munkát keresők száma itthon valamelyest elmarad a nemzetközi átlagtól, (a 18-29 évesek fele szeretne legalább fél éven belül munkahelyet váltani) arányaiban némileg többen lennének hajlandóak (45 százalék) külföldre vándorolni egy jobb munkalehetőség reményében. Csehországban csak minden ötödik, Lengyelországban pedig minden harmadik fiatal lenne kész külföldön munkát vállalni.

„A fenti adatok azt bizonyítják, hogy létfontosságú a vállalatok és az országok számára, hogy szembenézzenek a fiatal munkaerő elkötelezetlenségének problémáival, és megoldják azokat” – mondta Bacher János, a GFK Hungária ügyfélkapcsolati igazgatója.

Sok országban vannak áldozatai a munkahelyi nyomásnak a fiatalabb generáció körében. A recesszió sokak törekvéseit zúzta szét. A fiatal alkalmazottak több mint harmada kényszerült elfogadni olyan állítást, amellyel elégedetlen (36 százalék), vagy kényszerült más karriert választani (37 százalék) a gazdaság miatt.

Úgy tűnik, hogy a fiatalabb alkalmazottaknak kell viselniük annak a terhét is, hogy a vállalatok húznak a nadrágszíjukon. Harminckilenc százalék szerint a munkaadójuk a recessziót arra használja, hogy többet kérjen tőlük, míg az idősebb munkavállalóknak csupán 24 százaléka vélekedik így. A fiatalok egyharmada amiatt is aggódik, hogy nincs elég forrás ahhoz, hogy hatékonyan végezzék munkájukat, szemben a hatvanas éveikben járók 22 százalékával.

A fiatalabb munkavállalók negyven százaléka gyakran érez stresszt a munkahelyén, és ez több mint bármely más korosztályban. Ezen felül, a fiatalok majdnem egyharmada érez nyomást arra, hogy tovább dolgozzon, mint a munkaidő vége.

A fiatal alkalmazottak 39 százaléka elégedetlen a munkahely-magánélet egyensúlyával. Harminckét százalékuk érzi úgy, hogy a munkahelyi nyomás és stressz gyakran van hatással egészségére – öt ponttal többen, mint az ötvenes éveikben lévők, és tíz ponttal többen, mint a hatvanas éveikben lévők.

A munkahelyi nyomás érzékelése a magyar piacon sajátos képet mutat. Míg a munkahely-magánélet egyensúlya és a túlórázás a fiatal munkavállaló korosztály számára jelent az átlagosnál nagyobb problémát, addig a munkahelyi stressztől leginkább a 30-39 éves korosztály szenved, a munkahely elvesztését pedig az 50-59 évesek érzik leginkább fenyegetőnek.

A nemzetközi adatokkal összehasonlítva a magyar munkavállalók sokkal gyakrabban érzik stresszesnek a munkájukat. Ötvennégy százalékuk nyilatkozott úgy, hogy gyakran vagy mindig tapasztalja ezt, míg globális szinten a munkavállalóknak csak harminchat százaléka számolt be erről. Érdekes, hogy ennek ellenére a magyarok kevésbé érzik úgy, hogy a stressz hatással lenne egészségükre (18 százalék), mint a globális munkavállalók (28 százalék) – közli a GfK.