GfK: A csirke- és sertéshús a magyarok kedvence

A Lohmann Animal Health Hungaria baromfivakcina és takarmány-kiegészítőket forgalmazó vállalat megbízásából vizsgálta meg nemrégiben a GfK Hungária a magyar háztartások húsfogyasztási és húsvásárlási szokásainak tavalyi alakulását.

Az eredmények szerint a lakosság főként csirke- és sertéshúst vásárolt, elsősorban a hiper- és szupermarketekben. Csirkéből legnépszerűbb a combhús. Bár a csirkehúsból nemhogy önellátók, de nettó exportőrök is vagyunk, a termelőktől folyamatos fejlesztéseket és átláthatóságot kíván meg a magasabb árakkal dolgozó és komolyabb állatjóléti intézkedéseket előíró nyugat-európai piac.

A GfK Hungária nemrégiben megjelent „Étkezési szokások” tanulmánya szerint a szárnyas- és sertéshús a lakosság tíz legkedveltebb élelmiszere közé tartozik – többek között – a burgonya, a tojás, a hagyományos levesek, a tésztafélék, valamint a zöldségek és gyümölcsök mellett.

A kutatás eredményei szerint a friss baromfi- és sertéshúsok amellett, hogy kedvelt élelmiszerek, gyakran kerülnek a háztartások bevásárlókosaraiba is: a tavalyi évben tízből kilenc hazai háztartás vásárolt baromfi- vagy sertéshúst.

„A tavalyi évben a lakosság csaknem 230 milliárd forintot költött friss és tőkehúsra, mely összeg 37 százalékát a csirke-, 46 százalékát pedig a sertéshús beszerzések adták” – tájékoztatott Sánta Zoltán, Client Group Lead, GfK Hungária. „Emellett csupán a fenti összeg 17 százalékát adták az egyéb baromfi-, a marha-, nyúl- és vadhúsokra kiadott forintok.”

A háztartások friss csirkehúsra mintegy 84 milliárd forintot költöttek a tavalyi év során. Ez az összeg egy igen jelentős vásárlói bázistól származik, hiszen a háztartások 86 százaléka vásárolt csirkehúst legalább egyszer az év folyamán. A vásárlói létszám némileg alacsonyabb a sertés- (85 százalék), és csak elenyésző a marhahús (29 százalék) esetében.

A számok tükrében elmondható, hogy Magyarországon a legkedveltebb húsféleségek listáján igen előkelő helyen van ma a csirkehús. Ez köszönhető elsősorban viszonylag kedvező árának – összehasonlítva például a sertés- vagy marhahúséval –, de az elmúlt néhány évtized egészségtudatos kampányainak is minden bizonnyal jelentős szerepet játszottak e téren.

Bár igaz, hogy a magyar háztartások jellemzően érzékenyek az árakra, a tavalyi évben a csirkehús fogyasztásnak mégis csaknem 20 százalékát adta az átlagosan 1188 forintos kilogrammonkénti áron kapható értékes és drágább mellhús vásárlása. Emellett nagyobb részt – 40 százalékot – tesz ki az átlagosan 635 forintos kilogrammonkénti áron vásárolt csirkecombok aránya.

A friss csirkehús kínálatában jelentős a hiper- és szupermarketek szerepe, a háztartások az összes megvásárolt csirkehús 45 százalékát itt szerzik be. Magasnak mondható továbbá a hentesüzletek és a piacok 29 százalékos részesedése is a kiskereskedelmi forgalomból.

A vásárlók korosztályi megoszlását tekintve gyakorlatilag minden második friss csirkehúst vásárló háziasszony elmúlt 50 éves, ugyanakkor a 29 évnél fiatalabb korosztály országos arányánál kisebb arányban vásárol friss csirkehúst.

„A hazai hústermelésben a baromfihús előállítás az egyetlen olyan szegmens, melyben önellátók vagyunk” – mondta el Dr. Molnár Balázs, a Lohmann Animal Health Hungaria Kft. ügyvezetője. „Fontos, hogy a magyar termelők ismerjék és kiszolgálják a hazai lakossági igényeket és megtartsák a magyar termelés jelenlegi magas arányát a lakossági húsvásárlás és fogyasztás terén” – jegyezte meg a szakember. Az önellátás mellett egyben nettó baromfihús exportőrök is vagyunk, amely óriási kihívás és lehetőség a baromfitermelők számára. A nyugat-európai, magasabb fogyasztói és kereskedelmi állatjóléti és élelmiszerbiztonsági elvárások ugyanis olyan feladatok elé állítják a magyar termelőket, melyek folyamatos fejlesztést, fejlődést és átláthatóságot kívánnak meg a szakmától.