GfK: 6 százalékkal nőhet a bolti kiskereskedelmi forgalom az idén
A bolti kiskereskedelmi forgalom 6 százalékkal nőhet az idén Magyarországon, míg az Európai Unió 28 országában (EU-28) 2,1 százalékos lesz az átlagos növekedés a GfK piackutató 32 európai ország kiskereskedelméről készített tanulmánya szerint.
Az MTI-nek hétfőn eljutatott közleményben kiemelik: az uniós átlagos bővülés alig haladja meg a várt infláció mértékét, vagyis reálértékben csupán csekély növekedés valószínűsíthető a kiskereskedelemben.
A tavaly elért 1,7 százalékos inflációs rátával az EU-28 újra közel járt a fogyasztói árak Európai Központi Bank (EKB) által meghirdetett 2,0 százalékos növekedési céljához. A GfK tekintettel arra, hogy az EKB úgy döntött 2019-ig változatlanul hagyja az alapkamatot, idén a kiskereskedelem 2017. évihez hasonló alakulására (1,8 százalékos bővülés) és az árak 1,9 százalékos emelkedésére számít. Ugyanakkor megjegyezték, hogy az előrejelzés nem számol az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi vita további eszkalálódásával.
A tanulmányban elemzik a magyarországi kiskereskedelmi üzletek vasárnapi nyitva tartását tiltó jogszabály – amelyet 2015-ben vezettek be és egy évvel később vissza is vontak – hatásait, megállapítva, hogy az nem volt képes feltartóztatni a láncba szerveződött kereskedelmi szereplők és különösen a diszkontok terjeszkedését, mert a fogyasztók alapvető napi fogyasztásicikk-beszerzéseiket továbbra is a nagy láncok üzleteiben végezték, csupán a hét más napjain.
Kiemelték, hogy a rendelkezés hatására drasztikusan visszaesett a vasárnap kiskereskedelmi forgalomban képviselt súlya. A gyorsan forgó fogyasztási cikkek (FMCG) heti forgalmából a 2014. március-augusztusi időszakban még 11 százalékkal részesedett a vasárnap, 2015. azonos időszakában ez 2 százalékra esett vissza, és a vasárnapi boltzár eltörlését követően sem érte el a szabályozást megelőző szintet.
A gyakorlatban a jogszabályra a láncok a kereskedelemben dolgozók számának csökkentésével reagáltak, ami egyben az alkalmazottak hétköznapi munkaterhelésének növekedésével járt a GfK tanulmánya szerint. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
Klímapolitikai Intézet: az élelmiszerek további drágulását okozhatja a klímaváltozás
A klímaváltozás jelentős hatást gyakorol a világ mezőgazdaságára, a környezeti…
Tovább olvasom >Idén korábban kezdődött a dinnyeszezon
Idén a szokásosnál két héttel korábban élvezhetjük már a kiváló…
Tovább olvasom >A GfK Európai kereskedelmi vásárlóerő tanulmánya már elérhető
Az átlagos kereskedelmi vásárlóerő Európában 6517 euró fejenként, azonban a…
Tovább olvasom >További cikkeink
VOSZ Barométer – 2024. II. negyedév: kötelező optimizmus vagy valódi növekedés?
Az inflációs érzékelés továbbra is jelen van hazai vállalkozásoknál, miközben…
Tovább olvasom >Fidelity: Három téma, ami Q3-ban alakítja a befektetéseket
Eljött a járványt követő normalizálódás, amelyet annyira vártunk? A gazdasági…
Tovább olvasom >A nagyvállalatok ellenállnak a gazdasági bizonytalanságnak
Visszafogott várakozások jellemzik a hazai nagyvállalati szektort a következő egy…
Tovább olvasom >