Döntött a Fővárosi Közgyűlés: megszületett a következő tíz évre szóló közterület-használati megállapodás a Sziget Fesztiválról. A szerződés stabil keretet ad a rendezvénynek 2036-ig, miközben a cég gazdálkodása az elmúlt két évben súlyos veszteséget mutatott, és tulajdonosi átrendeződés is zajlik: nyolc év után visszatért a fesztivál alapítója, Gerendai Károly, aki az Mforon megjelent Klasszis Podcastban beszélt a Sziget hátteréről.
Két egymást követő veszteséges év
Gerendai Károly
tulajdonos
Costes és a Rumour
éttermek
A Sziget Zrt. 2023-ban 1,8 milliárd, 2024-ben már 3,8 milliárd forintos mínusszal zárt. A veszteségek hátterében egyszerre állnak költségoldali és bevételi tényezők: a nemzetközi sztárfellépők gázsijának, a biztonsági és technikai költségeknek a megugrása, valamint a fesztiválra érkező külföldi vendégek számának csökkenése.
A Klasszis Podcastben elhangzottak szerint a korábbi tulajdonosi kör – a nemzetközi fesztiválcsoport és pénzügyi befektetők – erre a piaci környezetre már nem tudott fenntartható modellt építeni, ezért került sor a tulajdonrész visszavásárlására, és tért vissza Gerendai a cég irányításába.
Új stratégia: fókusz a fesztivál „magjára”
A beszélgetésben Gerendai arról is beszámolt, hogy a következő évek kulcskérdése a fesztivál pozicionálása lesz: mitől egyedi a Sziget a nemzetközi piacon, és milyen mértékben kell visszanyúlni a „gyökerekhez”, a többnapos, sokszínű kulturális- és közösségi élményhez.
A cél a veszteséges, kockázatos elemek leépítése, a programstruktúra és a költségszerkezet újratervezése, miközben megőrzik a márka nemzetközi vonzerejét. A fesztiválpiac egésze küzd a dráguló szolgáltatói háttérrel, a biztonsági előírások szigorodásával és a változó fogyasztói szokásokkal; a Szigetnek ebben a közegben kell újra jövedelmezővé válnia.
Fővárosi megállapodás: kiszámítható keret a következő évtizedre
A friss közterület-használati szerződés a Hajógyári-sziget használatára ad hosszú távú jogi és pénzügyi keretet. A megállapodás mind a főváros, mind a fesztiválszervezők számára tervezhetőbbé teszi a következő éveket: a város számolhat a rendezvény adó- és bérleti bevételeivel, turisztikai hatásaival, míg a Sziget stabil alapokra helyezheti beruházásait és partneri szerződéseit.
A fesztivál mint „nyári csúcstermék” továbbra is kulcsszereplője Budapest nemzetközi márkaépítésének és a szálloda-, vendéglátó- valamint élményturisztikai szektor forgalmának.
Befektetői kérdések és piaci kilátások
A Klasszis Podcastben szó esett a fesztiválpiac általános helyzetéről is: a telített európai kínálat, a változó utazási szokások és a bizonytalan makrogazdasági környezet mellett ma egy nagyrendezvény finanszírozása jóval kockázatosabb, mint egy évtizede. A Sziget esetében ezért kiemelt kérdés, hogy a visszatérő alapító mellett milyen befektetői struktúra alakul ki, mekkora tőkét és milyen megtérülési elvárásokkal vonnak be a következő évek fejlesztéseihez.
Gerendai szerint a siker kulcsa a fokozatos, átgondolt építkezés lehet: a cél nem az azonnali, látványos növekedés, hanem a fesztivál hosszú távú pénzügyi stabilitásának helyreállítása.
Mit jelent mindez az ágazatnak?
A Sziget ügye túlmutat egyetlen rendezvény sorsán: jelzi, milyen nyomás alatt működnek a nemzetközi szintű fesztiválok a térségben. A következő években a nagy hazai események sikerét várhatóan az fogja eldönteni, hogy mennyire tudnak rugalmasan reagálni a költségnövekedésre, a programkínálat átalakításával mennyire képesek stabil, fizetőképes közönséget építeni, és milyen együttműködést alakítanak ki a városi, turisztikai és vendéglátóipari partnerekkel.
A Sziget új iránya ezért a fesztivál- és élményipar többi szereplőjének is fontos jelzése lehet: a márka ereje önmagában már nem elég, a következő ciklus a fenntartható üzleti modelleké lesz.
