Gépek állnak a kereskedelmi szektor növekedése mögött
A hazai üzletek forgalma folyamatosan rekordokat dönt: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint a kiskereskedelem volumene 6,4%-kal haladja meg az egy évvel korábbit. Mindezt úgy, hogy mértékadó elemzések szerint az ágazatban körülbelül 10% a betöltetlen állások aránya. A szektor tehát a nem elhanyagolható mértékű munkaerőhiány ellenére tud kifejezetten termelékeny lenni. Mindez egyenes következménye annak, hogy a kereskedelem már most a magasan automatizált gazdasági szegmensek közé tartozik.
Elsősorban informatikai rendszerekről van szó, amelyek főleg a monoton, ismétlődésre épülő tevékenységeknél (pl. árufeltöltés, címkézés) képesek kiváltani az emberi munkaerőt. A témának október 2-án konferenciát szentelő, tavaly 25 éves Laurel Cégcsoport kimutatása szerint egy 4-5 kasszás élelmiszerboltban havonta mintegy 800 munkaóra, azaz 100 teljes munkanapnyi idő szabadítható fel üzleti automatizációval. Az innovatív technológiák pedig ennél kisebb üzletekben is segítenek értékes időt megtakarítani.
Mindezt úgy, hogy a gépek a meglévő munkavállalóknak nem riválisai, hanem szövetségesei lesznek, hiszen a hatékonyság növelésével jelentős időt és energiát takarítanak meg, ami a vásárlókra is fordítható. A vevőknek pedig, miközben élvezik a rájuk jutó nagyobb figyelmet és a gyorsabb kiszolgálást, újdonságként legfeljebb például az önkiszolgáló kassza használatát kell megtanulnia.
Az ehhez hasonló készségek elsajátítása ugyanakkor a McKinsey&Company nemzetközi tanácsadó cég szerint elkerülhetetlen. A vállalat a magyar munkaerőpiaccal foglalkozó tanulmányában úgy számol, az előttünk álló évtizedben idehaza 1 millió munkahelyre gyakorol majd érdemi hatást az automatizálás. Megállapításuk szerint ezek a megoldások a termelékenység javításán keresztül évi 0,8 és 1,4 százalék közötti arányban gyorsíthatják a gazdaság növekedésének ütemét Magyarországon.
Az ebben rejlő potenciál tehát hatalmas: az elemzés szerint csak a már jelenleg is létező technológiák használatával a magyar munkaórák 49%-át lehetne automatizálni, ami összhangban van a globális átlaggal.
Kapcsolódó cikkeink
K&H Elemzői kommentár: A nagyobb lendületre vár a kiskereskedelem
A május elég rosszul alakult a boltokban, különösen az élelmiszerüzletekben,…
Tovább olvasom >Éder Tamás: „A cél a hatékonyság fokozása, a robotizált és automatizált technológiák elterjesztése”
A hazai élelmiszeripar 2025-ben is a korábbi évek kihívásait görgeti…
Tovább olvasom >Nagy István: jó minőségű dinnyével indul a magyar dinnyeszezon
A tavalyihoz képest a dinnyeimport mennyisége 51 százalékkal csökkent, ami…
Tovább olvasom >További cikkeink
Extrém nyár, rekordmeleg: így reagálnak a boltláncok a hőségre
Soha nem mértek még olyan magas hőmérsékletet Budapesten, mint az…
Tovább olvasom >K&H: a tényadatban szereplőnél jóval komolyabb inflációt érzékelnek a középkorúak
A középkorú magyarok inflációs érzete továbbra is messze meghaladja a…
Tovább olvasom >Júniusban újra emelkedett az infláció – a gyümölcsök drágulása húzza felfelé az árakat
Júniusra 4,6 százalékra nőtt az éves infláció, szemben a májusi…
Tovább olvasom >